Jun Ji Hyun -

Alig kinyitottam a szemem és pár szót beszéltem YiYivel, ő ki is viharzott. Nem értettem mi ez az egész, de sebaj. A fiúk mintha nem is tudom mit láttak volna úgy figyeltek.
- Mit néztek ennyire? *kérdeztem.*
- Téged. . *mondta Jonghyun.*
- Minek?
- Miért csináltad ezt?
- Hogy ne égjünk be a koncerten. . .
- YiYi hibája. . *mondta Key.*
- Ne merd ezt mondani! *szóltam rá, de nem tudtam kiabálni.* - Egyedül az én hibám ez. . ne merjétek YiYi-re fogni. Meg a ti hibátok. .
- Mert? *akadt ki Onew.*
- Mert ha nem rendeztek hisztit akkor nem lennék itt és nem lenne ez a nagy konfliktus köztünk. .
De aztán nem tudtunk többet beszélni mert YiYi megjelent háta mögött Dongwooval. Nagyon megörültem neki. A többiek kimentek és ketten voltunk a szobába  Dongwooval.
- Nagyon örülök neked! *mosolyogtam.*
- Én is örülök, hogy láthatlak, de valahogy nem így képzeltem el a második találkozásunkat.
- Én se. .
- Miért csináltad ezt?
- Mert nem akartam leégni a rajongók előtt.
- Nem fogtok leégni!
- Majd meglátjuk.
- Nyugi, most ne ezzel foglalkozz!
- Rendben Oppa.
- Láttam az új képeteket! *vigyorgott.*
- Már meg is jelent?
- Igen, posztert csináltak belőle. *mosolygott.*
- Fogadok, hogy neked meg van Oppa. *kuncogtam kicsit.*
- Igen! *bólintott.*
- Édes. *motyogtam.*
- Hogy mondod? *hajolt bele az arcomba.*
- Semmi-semmi! *legyintettem.*

- Hát jó, és a barátomnak se mondod el?
- Milyen barátodnak?
- Titkos barát, senki se tud róla. De neked most megmutatom. *vigyorgott és előkapott egy plüss krokodilt.*
- Neee. *nevettem kicsit.* - Oppa, ez a te barátod? *vettem el tőle.*
- Igen! Mondd el neki amit mondtál! *mosolygott.*
- Na jó. *suttogtam a krokodilnak.* - Az Oppa nagyon helyes és édes személyiség. De psszt, ne mondd el neki!
- Nem fogja elmondani. *vigyorgott Dongwoo.*
- Helyes. Nagyon szeretni való. *szorítottam magamhoz és megszagoltam. Oppa illata volt.*
- Itt hagyhatom neked ha szeretnéd. *mosolygott.*
- Tényleg? *csillant fel a szemem.*
- Persze! *vigyorgott.*
- Köszönöm Oppa. *vigyorogtam én is.*
- Örülök, hogy jobb kedvet tudtam neked varázsolni. *mosolygott még mindig.*
- Én is örülök, hogy itt vagy és jobb lett a kedvem.
- Nem tudom, tuti nem láttál, de ott voltam a koncerteteken a múltkor. *mondta, bár ez sehogy se jött a témához.*
- Tényleg? *kérdeztem.*
- Igen!
- Hol?
- A közönség közt. Nem akartam feltűnő lenni ezért elég hétköznapi cuccba voltam. *mosolygott.*
- Áh értem. Ez kedves tőled Oppa. De te tényleg a rajongónk vagy?
- Igen!
- Ezért a mi zenénk a csengőhangod?
- Igen, ahogy mondod! *mosolygott és bólogatott.*
- Tudod mikor még nem debütáltunk YiYivel én is nagy INFINITE fan voltam.
- Voltál?
- Vagyok. *pirultam kicsit el.*
- Édes. *motyogott.*
- Hogyan?
- Majd a kis barátom megsúgja. *kacsintott és kuncogott.* - Akkor ezek szerint kölcsönös a rajongás.
- Igen, úgy látszik. *mosolyogtam.* - Oppa. .
- Hm?
- Eljössz majd a SHINee-val közös koncertünkre is?
- Persze, de ne gondolj mindig a munkára!
- Rendben, csak most eszembe jutott.
- Rendben. Nem kérsz valamit?
- Nem.
- De kéne enned valamit!
- De nem tudom, hogy ehetek-e.
- Mivel nem ettél rendesen, ezért valószínű, hogy ehetsz. *mosolygott kedvesen.* - Hozok neked pudingot oké?
- Rendben!
- Milyet szeretsz?
- Vanilliás! *mosolyogtam.* - Nem szeretem a csokisat. .
- Értem. Akkor mindjárt jövök! *állt fel és kiment.*
Addig felmértem a kis krokodilt. Tuti nem ilyen dedós, hogy krokodilja legyen. Szerintem direkt nekem hozta, lehet, hogy az övé volt, de ha tényleg ragaszkodna hozzá akkor nem adta volna oda. De édes tőle. Majd észre se vettem olyan gyorsan visszajött.
- Egy vanilliás puding rendelve! *mondta és odaadta nekem.*
- Köszönöm. *mosolyogtam.*
- Én is eszek veled! *mosolygott.*
- Rendben Oppa. *majd koccintottunk a kanalakkal és enni kezdtünk.*
Mikor megettük kidobta a kukába és visszaült mellém.
 - Nincs dolgod Oppa? Nem tartalak fel?
 - Nem tartasz fel! *mosolygott.*
- Szívesen vagyok itt.
- Biztos?
- Igen!
- Köszönöm. *mosolyogtam.*
- Ugyan.
 Majd még beszélgettünk kicsit és elaludtam. Nem tudom mennyit aludtam, de arra keltem, hogy valaki simogatja a kezem.
- YiYi. *néztem fel.*
- Itt vagyok. *mosolygott.*
- Köszönöm. *mosolyogtam.*
- Pihenj.
- Pihentem. *öleltem át.*
- De neked most többet kell!
- Tudom. De tegnap is felidegesítettek a fiúk..
- Mert?
- Azt mondták, hogy ez a te hibád. De kiosztottam őket.. mert nem a te hibád!
- Igazuk van. *sóhajtott.*
- Nincs!
- De! Nagyon rossz barát vagyok..
- Nem! Te vagy a legjobb barát!
- Akkor nem lennél itt.
- Ez csakis az én hibám!
- Nem.
- YiYi!
- Jó, ezt hagyjuk mert neked most pihenned kell!
- De ne hibáztasd magad!
- Jó, de akkor te meg pihenj!
- Jó. *öleltem magamhoz a krokodilt amit Dongwootól kaptam. YiYi csak mosolygott.*
- Dongwoo Oppa adta tegnap. *mosolyogtam én is.*
- Kedves tőle. Cuki ez a kis krokodil.*
- Igen. *bólogattam.*
- Megnyugtatott?
- Igen, nagyon kedves és tudtad, hogy már posztert csináltak a képünkből? Dongwoo Oppanak már meg van.
- Tényleg?
- Igen. *vigyorogtam.* 
- Én meg kiderítettem ki a másik nagy rajongónk a bandából. *mosolygott.*
- Naa?
- Sungjong Oppa.
- Oh igazán?
- Igen. *mosolygott. Teljesen lázba jött.*
- Ez nagyszerű. Ő is aranyos. *mosolyogtam.*
- Igen, nem is kicsit. *mosolygott.*
- Jól kijöttök mi? *kérdeztem.*
- Igen, kedves az Oppa.
- Elhiszem. *mosolyogtam.*
- De te is elvagy Dongwoo Oppaval.
- Igen, bízok benne, de nem tudom miért. *elmélkedtem el.*
- Mert kedves és szeretni való.
- Lehet, de ettől még miért bíznék meg benne?
- Nem tudom. Te amúgy is előbb megbízol az emberekbe mint bárki más.
- Ez igaz. . utálom ezért magam.
- Ugyan, ne utáld! *mosolygott.*
- Nyaaah.
- Pihenj!
- De te is! Menj haza nyugodtan!
- Lehet hazamegyek. *mondta.*
- Nyugodtan. *mosolyogtam.* - De vigyázz magadra!
- Vigyázok! *mosolygott.* - Majd még jövök!
- Okés.
- Szia! *mosolygott majd elment.*
- Szia! *mosolyogtam én is és alig lehunytam a szemem már megint aludtam.*
Nem tudom miért alszom ennyit, vagyis azt tudom, de idegesít, hogy ennyit alszom. Mikor felébredtem Dongwoo ott volt mellettem.

- Oppa! *örültem meg neki és mint egy kislány szorongattam a krokodilt amit tőle kaptam.*
- Szia! *mosolygott.* - Hogy vagy?
- Jobban kicsit, bár még a fejem nagyon fáj.
- Kérjek neked gyógyszert?
- Már kaptam, de nem sokat hatott. De ne kérj másikat, kibírom. *mosolyogtam.*
- Biztos?
- Tuti!
- Rendben.
- És te, hogy vagy Oppa?
- Én jól. Bár aggódtam érted picit ma, de csak most tudtam jönni mert sok dolgom volt.
- Jaj ugyan. . senki se mondta, hogy kötelező ide jönni Oppa.
- De szívem jogának tartom. *mosolygott. Olyan aranyos volt.*
- Ahogy érzed. *mosolyogtam.*
- De csak azért voltam nyugodt mert tudtam, hogy a barátom vigyáz rád. *vette el a krokodilt tőlem és úgy csinált mintha leharapná az orrom a krokodil.*
- Oppa. *kuncogtam.*
- Hm?
- Ez csikis.
- Csikis vagy?
- Nagyon.
- Hm.  .ezt jegyzem és egyszer felhasználom! *kuncogott ördögien.*
- Neee. *nevettem.*
- Dee! *mosolygott.*
- És te Oppa? Csikis vagy?
- Kicsit. *mutatta az ujjaival.*
- Hm. .
- De van egy hely ahol nagyon. *kacsintott.*
- Megfogom találni! *mondtam és elnevette magát.* - Mi az?
- Semmi. *rázta a fejét.*
- Ne gondolj rosszra Oppa! *kuncogtam én is.*
- Én sose. *mosolygott.* - Csak édes voltál.
- Tényleg?
- Igen! *bólintott.*
- Köszönöm. *mosolyogtam.*
- Jéé. . a képem. *vette el az ágyam mellőli asztalról a képét ami nem tudom, hogy került oda.*
- Igen, Woohyun Oppa adta YiYi-nek és ő meg nekem. *mosolyogtam.* - De fogalmam sincs, hogy került ide. Otthon volt. *vakartam a fejem.*
- Oh de kedves ez Woohyuntól.
- Igen.
- Talán YiYi hozta ide, nem?
- Megeshet. Nem tudom. Kiderül. *mosolyogtam.* - De add vissza Oppa! *kaptam ki a kezéből és magamhoz szorítottam.*
- Jól van, nem akartam elvenni, nyugi. *mosolygott.*

Kwon Yeon Yi.~

- Meggyőztél. *pislogtam még mindig rajta.*
- Van valami rajtam? *kuncogott.*
- Szerinted minden napi az, hogy veled utazok? Jó, hogy megbámullak.
- Oké, amiatt nem aggódok, hogy nem vagy bezárkózott. *nevetett fel.* - Könnyen megnyílsz másoknak.
- Ez nem igaz! És pont te beszélsz? Csak úgy felajánlottad egy vadidegennek, hogy megszárítod a haját.
- Nem vagy idegen! Te vagy a 2G egyik tagja. *kuncogott.*
- Csak nem vagy fanboy? *kuncogtam.*
- Én? *mutatott magára.* - Dehogy!
- Nem mintha én Inspirit lennék.
- Ühüm. *vigyorgott rajtam és megharapta az ajkát, hogy ne nevessen. Inkább nem szóltam semmit, csak mentünk tovább. Mikor megérkeztünk a céghez nem akartam nagy felhajtást. Így kivett nekem a kesztyűtartóból egy napszemüveget. Igen, tudom, hogy késő van már, de muszáj. Utána csak jönnének a kérdések, hogy mit keresek itt. Besétáltunk egy öltözőbe, majd ott keresgélni kezdett.*
- Cica! *rohantam oda hozzá, de elfutott.* - Gonosz!
- Az-az egyik staffosé. Nem igazán barátkozik, mert fél. Ma állatorvoshoz vitte és addig behozta. Biztos van valami dolga, utána viszi haza.
- Ah, értem. Megszeretném simogatni. *mentem utána, de csak nem jött oda hozzám.*
- Mi a fúkkal már kielemeztük, hogyan lesz kedves és cuki. Figyeld! *vett elő valami játékszert, amire a cica egyből odafutott.*
- Magic! *kuncogtam el magam.*
- Aha. *kuncogott ő is. Nagyon édes volt. Majd mikor a cica nem figyelt, felkapta és a kezembe nyomta.*
- Ah, de édes vagy! *emeltem magamhoz és szinte halálraöleltem. Csóri... de nem tehetek róla, annyira aranyos és cuki.* - Félni fog a hajszárítótól.
- Tényleg, a hajad. *kapta ki a kezemből a cicát.* - Megfogsz fázni, szárítsuk meg.
- De már félig megszáradt.
- Nem baj, gyere! *húzott oda az egyik székhez és leültetett. Bedugta a konnektorba, bekapcsolta és elkezdte szárítani a hajamat. Olyan óvatosan nyúlt hozzá, hogy alig éreztem az ujjait. De mégis nagyon jól esett és ott helyben eltudtam volna aludni. Kizökkentettem magamat ebből a gondolatmenetből, mert pár perc múlva készen is lett.* - Vasaljak rajta?
- Jaj, nem kell. *pattantam fel.* - Köszönöm.
- Gyere! *húzott oda magához és elkezdte azt is.*
- De miért? Mindjárt fekszek le.
- Ezért! *fogta a telefonját és hajvasaló a másik kezében volt. Majd behajolt az arcom mellé és készített egy közös képet.*
- Mit csinálsz vele? *néztem furcsán.*
- Majd meglátod. *kuncogott. Ahogy befejezte újra felálltam, ő pedig engem nézett.* - Akkor mesélsz?
- Nem akarlak ezzel terhelni. *húztam egy kicsit a szám. Újra eszembe jutott minden, pedig már el is felejtettem.*
- Kérlek! *kérlelt. Sóhajtottam egyet, majd elmeséltem neki mindent az elejétől kezdve, teljesen a végéig.*
- Az a... a Hyung, hogy tudott így megalázni téged? Ez gerinctelenség és pofátlanság...
- Az... de nem is érdekel.
- Nem is érdemli meg, hogy foglalkozz vele! Te így vagy jó, ahogy vagy! És tudom, hogy a 2G nagyszerű banda lesz... már annyi rajongótok van, el se tudod képzelni, hogy mennyi lesz később.
- Így gondolod?
- Persze. *bólogatott.*
- Köszönöm. De most hazamennék.
- Hazaviszlek.
- Az jó lenne. *mosolyogtam, majd indultunk is. Megálltunk a panel előtt, ahol éppen lakunk.*
- Itt laktok?
- Ilyen ideiglenes. Ha sok pénzünk lesz, veszünk házat.
- Melyiken vagy?
- 4. emelet 14-es szoba.
- Négy négy... *kuncogott.*
- Igen, könnyű megjegyezni. *kuncogtam én is.* - De most akkor megyek. *csatoltam ki magam.* - Köszönök mindent.
- Én is. *mosolygott.* - Örülök, hogy találkoztunk és megismerhettelek.
- Úgyszintén. *mosolyogtam vissza. Integettem neki, majd kiszálltam. Ő közben elindult. Míg láttam elmenni, addig integettem. Utána pedig mentem fel a lakásra.*
Fent beszélgettem még egy kicsit YuYuval. Ami alapján kiderült, hogy a SHINee őt is teljesen megutálta. Nem tudom, hogy mire jó nekik ez most az egész, de inkább hagyom a francba. Viszont annak örültem, hogy legalább jó emberrel volt, aki Dongwoo személyében jelent meg. Lezuhanyoztam, majd lefeküdtem aludni. Reggel mikor felkeltem, akkor láttam, hogy elaludtam. Már 11 óra is elmúlt. 10-re be kellett volna mennem próbálni, de nem érdekel... azért se megyek be. Magamhoz vettem a telefont és akkor vettem észre, hogy 3000 értesítőm jött. De mire? Nem raktam fel semmi olyat. Megnéztem, hogy mi volt az. Erre azzal a képpel találtam magam szembe, amit tegnap Sungjong csinált.
-"A túl tökéletes Sungjong hivatalosan is a 2G stylist-ja lett. kkk~ Mókás este volt." Még, hogy mókás... mi volt ezen mókás? "Ne téveszd meg a rajongókat. kkk~ Ez nem hivatalos, csupán Oppa új foglalkozást keress.~"
*ahogy elküldtem a tweetet, úgy csengettek az ajtónkon. Ki lehet itt ilyenkor?*
- YuYu, nyiss ajtót... légysziiii! Lusta vagyok! *dőltem vissza a párnámra. Csak csengettek.* - YuYu!
*Benéztem a szobájába, de nem volt ott. Így én nyitottam ajtót. Persze, egy szál alvósban.*
- Tádá! *jelent meg előttem Sungjong. Mit ne mondjak... majdnem szívrohamot kaptam, olyan kis jelenetet levágott.*
- O-oppa. *inogtam kissé meg. Ez egyre kínosabb. Tegnap úgy látott, mint valami ázott kutyát. Most meg alvósban, egyre jobb.*
- Végre felébredtél. *kuncogott.*
- Honnan...
- 10-kor küldtem el a lakásotok előtt a tweetet és addig vártam, hogy válaszolj. Gondoltam akkor már biztos fent leszel és csengetek.
- Te nem vagy normális... *kerekedtek ki a szemeim.* - Gyere be! *invitáltam be.*
- Igazság szerint, egy szívességet szeretnék kérni...
- Mégpedig? *ültettem le és mellé ültem.*
- Megszárítanád a hajamat?
- De, hát nem is vizes. *érintettem meg.*
- Ma lesz egy fotózásom egy sportmagazinnak. Szörfös leszek és vizes lesz a hajam, szóval szeretném, ha eljönnél.
- És szárítsam meg a hajad? *kuncogtam el magam.*
- Aha, légyszíves. *nevetett.*
- Végül is... egy kölcsön hajszárítás... visszajár. *álltam fel.* - Mikor lesz? Összekészülődök akkor.
- Nem kell sietned, csak nyugodtan.
- Kérsz valamit?
- Nem, köszönöm.
- Akkor addig nézz egy kis TV-t. *nyújtottam neki oda a távirányított, majd elindultam készülődni. Gyorsan rendbe szedtem magamat. Amikor pedig készen lettem már indultunk is a partra. Sungjong mellett elfelejtettem minden bajomat, mert folyamatosan nevetett és nekem kedvezett. Elment öltözni, majd neki is vágott szelni a vizet. Nagyon ügyes volt. Én is szeretnék így szörfözni, mint ő. De nem hiszem, hogy nekem lenne ilyenekre időm. Ahogy néztem őt, elkuncogtam magam. Sokszor nézett arra felém, de próbált a kamerára koncentrálni. Viszont, így vizesen még szexibb volt, mint eddig.*
- Szia! *integettem neki. Mosolygott, majd újra a kamerára figyelt. Elég sokáig a vízben volt. Féltem, hogy megfog fázni. De mikor már elkezdtem volna aggódni, akkor közölték vele, hogy jöjjön ki a vízből. A parton készítettek róla még pár fotót, majd ahogy készen lett, jött is be velem az egyik felállított stúdióhoz, amit direkt erre a célra csináltak. Viszont szerintem, inkább hasonlított sátorra, mint stúdióra.*
- Hova dugom be? *kezdtem keresgélni konnektort.*
- Akkumulátoros. *mutatta.*
- Jaaaa. *ámuldoztam.* - Na, ülj le!
- Oké. *vigyorgott és leült. Én pedig elkezdtem szárítani a haját. Láttam rajta, hogy élvezi. De ki nem? Nekem is olyan jól esik, ha valaki kényeztet.*
- Kész is!
- Ez gyors volt.
- Maxra állítottam.
- Köszönöm. *mosolygott.*
- Kérdezhetek valamit?
- Persze.
- Woohyun Oppa azt mondta, hogy a bandátokból van két rajongónk. Kik azok? Az egyik Dongwoo Oppa, igaz?
- Bingó. *bólogatott.*
- De ki a másik?
- Szerinted?
- Nem tudom...
- Keresi a társaságod és elhív magával mindenfelé... nem elég egyértelmű?
- Hm... mondjuk Woohyun O...
- YiYi! *szólt közbe.*
- Csak vicceltem. *nevettem fel.* - Te vagy az?
- Azt hiszem. *nyújtotta a nyelvét.*
- Te kis hazug!
- Ha akkor bevallom, akkor egyből elszállsz...
- Nem is! Bezzeg te elvártad, hogy túl tökéletes legyél. *löktem meg kicsit.*
- Ez alap! *állt fel.*
- Hogy ismertetek meg minket?
- Titok.
- Ne titkolózz!
- Deeee.
- Oh, Sungjong-shi... *lépett be egy újságíró.* - Wow, 2G YiYi! Micsoda meglepetés! Csak nem elkísérte önt a barátnője? *fordult Sungjonghoz.*
- Te-tessék?
- Nem vagyok a barátnője. Kérem, ne terjesszen semmilyen pletykát! Hazamegyek. *fordultam Sungjonghoz.*
- Mi? Máris? Azt hittem, hogy ketten... *de nem fejezte be, mert az újságíró még mindig ott volt.* - Ahogy gondolod.
- Add ide a telefonod!
- Oké. *nyújtotta át, majd a kakaotalkon megkerestem magamat és bejelöltem.*
- Szia! *integettem.* - További szép napot!
- Szia. *integetett vissza és nagyokat mosolygott. Hazamentem és gyakorolni kezdtem egy kicsit. Bár elég nehéz volt Key nélkül, de valahogy megoldottam. Észre se vettem, hogy elrepült az idő. Felhívtam YuYut, mert már aggódtam miatta. Nagyon makacskodott, de mivel elfáradtam semmi erőm nem volt vitatkozni. Elvánszorogtam magam az ágyamig, majd lefeküdtem és aludtam. Reggel mikor felkeltem YuYu már megint nem volt otthon. Miért kell ennyire törekednie? Csak felsóhajtottam. Reggeliztem és megint nekiálltam a koncerttel kapcsolatos dolgoknak. Újra eltelt az idő, már csak arra eszméltem fel, hogy a menedzser hív.*
- YiYi, azonnal gyere! YuYu, kórházba került!
- Később mindent elmagyarázok!
Magán kórház volt, hogy a rajongók ne tudjanak meg semmit. Mikor beléptem a kórtermébe a SHINee már ott volt. Beszéltem egy kicsit a menedzserrel, majd sürgős dolga akadt és elment.
- Ti minek vagytok itt? *fordultam a SHINee felé.*
- Azért ennyire mi se vagyunk gerinctelenek,  hogy magára hagyjuk. *válaszolt Jonghyun.*
- Ja, persze... *húztam a szám.*
- Neked kellett volna itt lenned először! Ha jössz normálisan próbákra akkor ez most nem történt volna meg. *vágta a fejemhez Key.*
- Most azt hiszed, hogy ez az én hibám?
- Nem elég, hogy rossz leader vagy, de borzalmas barát is. *folytatta Onew.*
- Ne szólj szám, nem fáj fejem. *kezdtem rá hunyorítani. Tudom, hogy igaza van és tényleg az én hibám az egész. Nem lett volna szabad magára hagynom és csak Sungjonggal törődnöm. Elővettem a telóm és írtam is neki kakao-n.*
-"Szia.~Hol vagy?"
- "Szia. Dolgozom és te?"
- "Kórházban..."
- "Tessék?! Mit csinálsz te ott?"
- "Nem én... YuYu."
- "Oh, jobbulást neki."
- "Kérhetnék egy szívességet?" 
- "Most már mindig szívességet fogunk kérni egymástól?"
- "Oppa..."
- "Na, mondd..." *közben láttam, hogy Key szeme majd kiesik annyira nézte, hogy mit írok.*
- "Tudnál szólni Dongwoonak, hogy jöjjön ide? Nagyon sokat segítene... YuYu és ő megbíznak egymásba. Biztos jól esne neki, ha itt lenne most. Kérlek!" 
- "Meglátom, hogy mit tehetek...."
- "Köszönöm." 
*5 perc múlva már kaptam is az üzenetet.*
- "10 perc és ott lesz."
- "Köszönöm szépen!"
- "Jössz nekem eggyel."
- "Majd meghívlak valamire."
- "Szavadon foglak." 
- Tudnátok figyelni rá egy picit? *fordultam feléjük.* - Mindjárt jövök.
- YiYi! *szólított meg YuYu, felébredt.* - Hol vagyok!
- Hál' istennek! *karoltam át szinte azonnal. Nagyon féltem őt.* - Kórházban.
- Miért?
- Túlterhelted magad és összeestél. Pár napig feküdnöd kell és pihenned, különben nem gyógyulsz fel rendesen!
- Sajnálom, hogy gondot okoztam. *hajtotta le a fejét.*
- Egyáltalán nem okoztál gondot. *simogattam a haját.*
- De most van egy meglepetésem neked, ígérem, hogy utána beszélünk! *mosolyogtam rá.*
- Visszajössz majd?
- Persze. *bólogattam és indultam is meg a kórház elé. Várakozni kezdtem. Néztem mindenfelé, hogy hol láthatom meg. Láttam, hogy valaki kiszáll egy fekete autóból és nagyon ismerős volt nekem.* - Sunbae!
- YiYi! *mosolygott rám.*
- Köszönöm, hogy eljöttél és sajnálom, hogy megzavartalak.
- Olyan gyorsan jöttem, ahogy csak tudtam... de ugye jól van?
- Most kelt fel, mintha csak tudta volna, hogy jössz. *kuncogtam el magam.* - Gyere! *kezdtem el húzni a kórteremhez.*
- Itt vagyok! *léptem be. Mögöttem pedig Dongwoo állt. Megvetően nézett kissé a SHINee-ra talán a történtek után. Szó nélkül meghajolt nekik és közelebb lépett YuYuhoz.*
- Hogy vagy? *mosolygott rá.*
- Akkor egyszer egy! *fordultam a SHINee felé.* - Most Sunbae marad itt... szóval, kifelé!
*Nem kellett sokáig könyörögni nekik, megindultak.*
- Attól, mert még idehoztad nem lesz jobb. *suttogta mellettem Jonghyun.* - A felelősség rajtad van és te elbuktál, mint barát és, mint leader. Menj haza és ápolgasd a kicsi lelkedet.
Szinte szíven ütöttek a szavai, de mivel nem akartam YuYuékat zavarni, így úgy tettem mintha Jonghyun semmi sértőt nem mondott volna. Csak kifordultam és magukra hagytam őket. Ez a bunkó... legszívesebben álomba sírnám magam, ahonnan soha többet nem kelnék fel.

Jun Ji Hyun -

Fotózás után kiderült, hogy a fellépést előre tették és alig van már időnk a felkészülésig és a koncert még össze sincs állítva, próbálni is alig próbáltunk. Mindenki nyugtalan lett, aztán YiYi és Onew elmentek megbeszélni a koncert felépítését. Aztán egyszer csak jött az üzenet, hogy találjak ki fanservice-t és próbáljam is el a fiúkkal. Nagyon örültem neki. De megcsináltam.
- Na az a helyzet, hogy YiYi azt kéri tőlem, hogy találjak ki fanserviceket és próbáljuk is el. *mondtam a fiúknak.*
- Oh! *csillant fel a szemük.*
- Meg kéne beszélni. *ültem le.*
- Igen! *mondta Taemin.*
- Szerintem neked mindenképpen kéne egy Jonghyunnal! *mondta Key.*
- Mert?
- Mert titeket meg fog enni a közönség! *mosolygott.*
- Én meg téged. . *húztam a szám.* - De oké, gondolom te YiYivel akarsz egyet.
- Igen!
- Rendben!
- Én is szeretnék veled! *mondta Minho.*
- Oké, akkor te leszel velem és YiYivel pedig Key és Onew.
- És én? *kérdezte Taemin.*
- Veled mind a ketten leszünk! *mosolyogtam.*
- Én jártam a legjobban. *villogott a többiek előtt Taemin.*
- Na akkor el kéne próbálni. *mondtam és felálltam.*
Bekapcsoltuk a zenét és táncolni kezdtünk majd oda jött Jonghyun és belehajolt a nyakamba mire én automatikusan végig simítottam a nyakán és beletúrtam a hajába. Ő átkarolta a derekam és hátra döntött majd vissza és megpörgetett. Körbe jártam és ott hagytam majd Minho jött oda hozzám és kézen fogva táncoltam vele. Ő akarta ezt, majd eljátszottam YiYi szerepét is és Keyhez mentem. Utána Taeminnel is elpróbáltam a dolgokat. Majd megint újra próbáltunk, Jonghyun nagyon élvezte mert egyre több elemet tett bele és szinte már ott fektetett meg a próbaterembe, de a többiek visszafogták magukat. Majd elmentünk Jonghyunnal még próbálni a dalt. Egyszer énekeltük együtt és akkor se figyelt a dalra. Nagyon sokat kellett gyakorolnunk ezért neki is ugrottunk. Viszonylag jól ment, de még mindig nem sikerült koncentrálnia a dalra.
- Mit csináljak veled, hogy végre oda tudj figyelni?
- Nem tudom. *sóhajtott.*
- Húzzak magamra zsákot?
- Még az is jól állna. . *sóhajtott.*
- Nem tudok akkor veled mit tenni. . muszáj másnak átvenni a helyed!
- Nem! Figyelek! Mindent beleadok csak ne mással duettezz!
- Akkor figyelj! *kezdtem újra a dalt és direkt figyeltem rá. Most jobb volt egy fokkal, de ez sem tökéletes még.* - Már jobb voltál, de ne álljunk meg! *kezdtem megint.*
Ezt még egy párszor eljátszottuk.
- Nem akarsz már pihenni? *kérdezte.*
- Nem, de te nyugodtan pihenj. *kezdtem újra a dalt, de ő is folytatta velem.*
Majd bejött YiYi és azt mondta, hogy hazamegy. Láttam rajta, hogy van valami baj. Haza akartam vele menni, de azt mondta, hogy nem kell és nyugodtan próbáljak Jonghyunnal meg a srácokkal. Sok dolog hátra volt még ezért egyeztem bele, amúgy haza mentem volna vele. Majd mikor elment mi folytattuk a próbát és sokáig abba se hagytuk.
- Nagyon keményen dolgozol. Ez még nekem is sok. *mondta.*
- Muszáj.
- Tetszik ez.
- Mi?
- Hogy ilyen vagy. *mosolygott.*
- Oh köszönöm. *mosolyogtam.*
- Ugyan. *mosolygott még mindig.* - Ugye mára már befejeztük?
- Nem! Még el kéne próbálni a táncokat és a fanservicet is.
- Meg fogsz szakadni!
- Ne félts engem!
- De ha bajod lesz!
- Nem lesz! *ráztam a fejem.*
- Rendben! *mondta és átölelt.*
- Oppa. . khm. . *toltam el egy kicsit.*
- Bocsi. *mosolygott kínosan.*
- Menjünk át a többiekhez! *mondtam.*
- Rendben! *indultunk el.* - Aggódsz valamiért?
- Mert?
- Mert gyorsabban mész. .
- Csak YiYi, tudom, hogy történt valami és azt a többiek tudni fogják! *nyitottam be hozzájuk.* - Sziasztok!
- Sziasztok! *mondták gúnyosan.*
- Mi történt itt? *kérdeztem.*
- Semmi. . mi lett volna? *kérdezte Onew.*
- Miért ment haza YiYi?
- Te miért nem mész haza? Gondolom neked sincs kedved velünk lenni csak megjátszod! *vonta meg a vállát Key.*
- Mi? *akadtam ki.*
- Hé! Ez igaz? *kérdezte Jonghyun.*
- Nem! Én nagyon szeretek veletek dolgozni! *mondtam.*
- Ellentétben YiYivel.
- Mi? Magyarázzátok már el!
- Majd Key elmondja! *mondta Onew.*
- Nekem azt mondta, hogy ő nem szeret velünk dolgozni és ez neki csak egy munka. *mondta Key.*
- Gondolom te is így vagy ezzel. *mondta Minho.*
- Nem! *ráztam a fejem.* - Akkor még itt lennék?
- Munka. . *jegyezte meg Taemin.*
- Meg csak Jonghyun miatt. . . jobb lenne megfektetne és akkor te is elárulnád az igazi éned! *mondta Key.*
- Ne merd! *ütöttem volna meg, de Jonghyun lefogott.*
- Ne beszélj vele így! *mondta Jonghyun.*
- De arra megy. . nem vetted észre? Jaj duett Jonghyunnal, jaj fanservice Jonghyunnal amibe majdnem megbasszátok egymást. . *változtatta el Key a hangját és Jonghyun hirtelen ellépett tőlem és elengedte a kezem.*
- De ez nem igaz! Te hoztad fel a fanservice-nél is, hogy legyünk együtt Jonghyunnal! *emeltem fel a hangom.*
- Ne kiabálj! *mondta Jonghyun.*
- Mert? Nem mondod meg mit csináljak!
- Én vagyok az Oppad!
- Tele van veletek a fejem! Arra sem gondoltok, hogy YiYi egy makacs lány és nem úgy értette amit mondott? Persze, hogy nem. . mert nem is ismeritek, de azt hiszitek, hogy mindent tudtok róla és rólam is. . pedig ez kicsit sem igaz! *ordítottam velük.* - És ne merjetek lecsitítani mert beverek nektek!
- Akkor, hogy értette? Ha mi nem vagyunk akkor ki indít el titeket? *kérdezte Onew.*
- Tudod van saját erőnk is! *mondtam.* - És nem is értem mire való volt ez az egész közös projekt! Csak eltávolodtunk egymással YiYivel és az agyamra mentek!
- Kibújt a szög a zsákból! *mondta Key.*
- Elegem van abból, hogy Jonghyun folyton a seggembe van és lélegezni nem hagy. . van magánéletem. YiYinek is van és elege van, hogy Key a seggébe van folyton. . . Hisztiztek és semmi se jó nektek. . akkor minek karoltatok fel?
- Mert azt hittük mások vagytok! *mondták.*
- Bocs. . én is azt hittem, de semmivel se vagytok jobbak egyik bandánál sem!
- Dehogy is nem! *mondta Minho.*
- Nem!
- De!
- Hagyjatok inkább békén! Vége lesz ennek a projektnek és látni nem fogtok minket!
- Az a baj, hogy de mert egy cégnél vagyunk. . *mondta Key.*
- Pukkadj már meg! *ordítottam és feldöntöttem az asztalt.*
- Ne törj össze semmit! *fogott le Jonghyun.*
- Te ne szólj! Nem tudsz a dalra se figyelni ha ott vagyok! Szánalom. . . *rántottam ki a kezem a kezéből.*
- Huh. . hogy az a. ..
- Inkább megyek én is! *vettem a cuccom.*
- Isten veled! *mondták majd elmentem.*
Annyira siettem, hogy a bejáratnál összefutottam valakivel és felestem.
- Oh bocsi. Nem figyeltem oda. *vakarta a fejét majd felsegített.*

- Semmi gond, én sem figyeltem. *néztem fel és akkor láttam, hogy Dongwoo az.* - Oh. . Oppa. *hajoltam meg.*
- Szia! *mosolygott.* - Te vagy YuYu, igaz?
- Igen! *bólintottam. Kivételesen nyugodt voltam a közelébe.*
- Hova sietsz ennyire?
- Haza!
- De hát még csak most kezdődött a nap!
- Öhm nem. . nekem már vége. Ez hosszú, és igazából nem is tudhat róla senki se. *vakartam a fejem. Úgy elmondtam volna valakinek, de nem tehettem.*
- Kérlek oszd meg velem! *nézett a szemembe.*
- Nem tehetem!
- Tudok titkot tartani!
- Nem! Kérlek Oppa! Nincs dolgod?
- Most épp nincs. *vonta meg a vállát.*
- Oh.
- De ahogy látom neked sincs!
- Nincs. *vontam én is meg a vállam.*
- És látom, hogy nyomja valami a lelked! Kérlek! Érdekelnek az ilyen dolgok!
- De Oppa, azt sem tudod, hogy milyen dolog ez. *kuncogtam kicsit.*
- De akkor is!
- Hát jó, de tényleg ne mondd el senkinek!
- De akkor menjünk nyugisabb helyre! *vezetett ki a közeli parkba.* - Na most már mesélhetsz!
- Hát lenne nekünk egy közös projektünk a SHINee-val és előre hozták a koncertet, minden felborult. YiYi-t meggyanúsították, hogy nem szeret a SHINee-val együtt dolgozni, engem meg azzal, hogy csak arra megyek, hogy Jonghyun megfektessen és azért mondom azt, hogy szeretek velük együtt dolgozni. De ez egyik sem igaz. Nem értem miért akarják ezt a vitát. . . de az tuti, hogy még egyszer nem dolgozunk együtt velük. . *nyíltam meg neki teljes nyugodtsággal mintha ezer éve ismernénk egymást. Én nem tudom mi ütött belém, de megnyugtatott, hogy elmondhattam valakinek.*
- Ez borzalmas. . nem is hittem, hogy a SHINee ilyen bunkó tud lenni két ilyen aranyos lánnyal. . *húzta a száját.*
- Semmi se olyan mint amilyennek látszik!
- Most már látom. De nyugi, nekem elmondhatsz mindent!
- De Oppa. . nem is ismerjük egymást! *mondtam.*
- De elég sokat leszek most a e cégednél és bármikor megkereshetsz!
- Egyszerűen azt sem értem miért nyíltam meg neked. *csodálkoztam.*
- Mert bízol bennem! *mosolygott.*
- Benned mindenki bízik.
- Nem mindenki! Főleg így még senki se bízott bennem!
- Az a baj, hogy túl hamar megbízok emberekbe!
- Bennem nem fogsz csalódni! *mosolygott.*
- Köszönöm. *mosolyogtam én is és megszólalt a telefonja. A csengőhangja pedig a mi zenénk volt. Kikerekedett a szemem majd vigyorogva felvette és kicsit arrébb ment.*
Nagyon meglepődtem, erről beszélt Woohyun YiYinek? Dongwoo lenne az egyik nagy fan a bandából? Nem tudtam máshoz kötni ezt. Majd mikor végzett visszajött mellém.
- Bocsi csak Woohyun volt az. *mosolygott.* - Most el kell mennem mert dolgom akadt, de még biztosan találkozunk!
- Igen, biztosan! *bólintottam.*

- Örültem a találkozásnak! *mosolygott.*
- Én is! *mosolyogtam majd elment és én is hazamentem.*
Nem volt otthon YiYi, nem tudtam hol van, aggódtam kicsit, de lekezdtem nyomkodni a telefonom és lassan megérkezett ő is.
- Szia! *köszöntem neki.*
- Szia! *köszönt vissza.* - Hát te?
- Összevesztem a srácokkal. . elmondták mi volt. nagyon kiakadtam rájuk.
- Mi? Hogy-hogy összevesztél velük?
- Meggyanúsítottak, hogy én csak arra megyek, hogy Jonghyun megfektessen!
- Ezek bolondok. . . *akadt ki.*
- Téged meg azzal gyanúsítottak, hogy nem szeretsz velük együtt dolgozni.
- Igen. . mert megjegyeztem Keynek, hogy én a saját erőnkből akarok feltörni és nem a SHINee oldalán, de ezt ő félreértelmezte és nem tudtam nekik megmagyarázni. .
- De így most mi lesz a közös fellépéssel?
- Nem tudom, de én nem fogok tőlük bocsánatot kérni mert nem is csináltam semmit!
- Én sem fogok esedezni nekik elhiheted!
- Tudod mit? Ha ez nem jön össze akkor is feltörünk a saját erőnkből jó? *ült le mellém.*
- Rendben! *bólintottam.*
- De ne is beszéljünk róluk.
- Rendben! Hol voltál?
- Sungjong Oppa elvitt a cégükhöz és megszárította a hajam mert Key telibe nyomta az arcom üdítővel. .
- De kedves Sungjongtól ez. *mosolyogtam.* - Key meg egy barom. . . nagyon haragszom rájuk. De nem találod ki én is kivel beszéltem ma! *csillant fel a szemem.*
- Na?
- Dongwoo Oppa! És elmondtam neki mindent. . valamiért megbíztam benne és meghallgatott. Majd csörgött a telefonja és nem hiszed el, de a mi zenénk a csengőhangja. *vigyorogtam.*
- Tényleg? *ámult el.*
- Igen! *vigyorogtam.* - És lehet erről beszélt neked Woohyun! A rajongók a bandából. Az egyik tuti Dongwoo. Túl kedves volt velem.
- Lehet, sosem lehet tudni. Ez majd kiderül. *mosolygott.* - De én most megyek lefürdök és alszom. Fáradt vagyok.
- Rendben! *mosolyogtam majd elment fürdeni utána én is.*
El is aludtunk hamar majd másnap mikor felkeltem bementem a sutdióba. Még YiYi nem is kelt fel. Jonghyun is ott volt.
- Mit keresel itt? *kérdezte.*
- Jöttem a dolgom végezni. . még sok dolgunk van hátra a koncertig.
- Ide jöttél mikor tegnap megbántottunk?
- Mit tudok mást csinálni?
- Bedurcizol és otthon maradsz?
- Akkor soha az életbe nem lesz belőlem jó táncos és énekes. *mondtam majd levettem a pulcsim.* - De te minek vagy itt mikor még a többiek nem?
- Csak bejöttem, baj?
- Nem! Így legalább tudunk próbálni.
- Igen! *mentünk is át a studióba és elkezdtük megint átvenni a közös dalt.*
Jól ment és már nem is figyelt rám. Jót tett ez a veszekedés ennek a produkciónak, na dehogy a többinek jó lesz-e vagy sem. . az még kiderül. A fanservice az tuti káosz lesz. . már látom előre. Aztán megjöttek a fiúk is és benéztek.
- Szia Jonghyun! *köszöntek neki. Különösen nem érdekelt, hogy nem köszönnek.*
- Sziasztok! *köszönt vissza és nem is köszöntem nekik.*

Majd folytattuk a próbát utána pedig átmentünk a srácokhoz és a táncokat gyakoroltuk. Nem figyeltek rám és a fanservice sem az igazi volt. De nem érdekel, csinálom a dolgom! YiYi nem jött be, de talán jobb is. Kicsi nyugalom kell neki. Majd a srácok elég hamar elmentek már én még maradtam és egyedül próbáltam a táncokat és az énekeket. Nagyon fáradt voltam már és már majdnem csak a staffosok voltak a cégnél bent, de még csináltam. Vettem egy kávét és folytattam. YiYi hívott.
- Szia! *szóltam bele.*
- Szia! Mikor akarsz haza jönni?
- Még nem most! Sok dolgom van még! De ígérem majd megyek! Nyugodtan fürödj meg és aludj!
- YuYu!
- Kérlek!
- Rendben! *sóhajtott. Nem volt sok ereje.*
- Majd megyek! Szia! *tettem le és folytattam.*

Átvettem mindent, minden szöveget átelemeztem és próbáltam valamihez kötni, hogy jobban kitudjam fejezni az érzéseimet. Mikor már a kávé se segített, az az éjjel 3 fele elindultam haza. Mikor betoppantam próbáltam nagyon halk lenni mert YiYi már aludt. Lezuhanyoztam és aludtam is. Reggel megint előbb keltem mint YiYi és megint előbb mentem be a céghez. Nem aludtam sokat. Olyan 3 órát. Megint nekikezdtem majd megjöttek a srácok, és velük is megint átvettem. Folyton szünetet akartak tartani, de én nem és én mindig folytattam. Annyira hagytam abba, hogy vettem kávét megint mert ezúttal már délután 2.kor nem bírtam az ütemet és még egy csomó dolgom volt. Átvettem Jonghyunnal is a dalt és egyre jobban ment. Ennek örültem de nem tettem szóvá. Megint tovább maradtam, ezúttal már 4-ig. Megint hazaestem és lefürödtem, elaludtam és már keltem is fel. Bementem és alig éltem, de tartani próbáltam az iramot. Megint mindent átvettünk és

ezúttal a srácok is jobban viszonyultak a fanservicenél. . nem tudom mi volt velük, de nem is ez volt a legnagyobb bajom. Egész nap fájt a fejem és a kávé sem segített már. A hangom elment és nem ért semmit még a meleg tea se neki. Ezért nem vettük át Jonghyunnal a dalt, de így több idő jutott a táncra. Aztán egyszer csak éreztem ahogy instabillá válik a föld és elsötétedik minden. Elájultam. A következő kép amire emlékszem, hogy a kórházba vagyok és a srácok valamint YiYi ülnek körülöttem.

Kwon Yeon Yi.~

Délután még elég jól elvoltunk YuYuval, csináltunk egy csomó képet is, amiket kiposztoltunk twitterre. Én néhányat felraktam instagram-ra is, hogy ott is lássák a rajongóink. Jonghyun bekövette YuYut, amin már egyáltalán nem lepődök meg. Valami van abban a srácban, de tényleg. Tuti tetszik neki, de nem akarom YuYut ilyenekkel fárasztani. Van jobb dolga is, minthogy azt nézze kinek tetszik és kinek nem. Este még a szobámban felhívtam Onew-t, ahogy ígértem neki. De nem ő vette fel, hanem Key.
- Szia. YiYi vagyok.
- A leader nincs itt. *válaszolta*
- Oh, akkor később visszahívom.
- Nem kell, átadom neki.
- De visszaszeretném hívni. *akadékoskodtam, de ő is.*
- Miért van az, hogy őt hívod és engem, nem?
- Miért van az, hogy állandóan a nyakamba vagy, de én nem? *vágtam neki vissza, de erre nem tudott mit mondani.*
- Szóval... mit akarsz neki üzenni?
- Ah, jól van. *sóhajtottam.* - Csak annyit szerettem volna mondani, hogy: "Köszönöm az odaadó munkáját a mai napon."
- Átadom... de csak tudd nem csak ő volt ma ott. *szinte láttam magam előtt, ahogyan húzza a száját.*
- Leteszem... *nem akartam hallani, ahogyan nyafog.*
- Várj!
- Igen?
- Miért engem választottál? Ha rapről van szó, választhattad volna Minhot is.
- Mert téged akartalak választani. *nem hazudtam, de volt valami ami megfogott az ő munkavilágában.*
- YiYi...
- Keményen fogunk dolgozni. *bólintottam, mintha ott lenne.* - Csak dolgozz velem és ne más lányokkal Oppa. *ahogy kimondtam úgy nyomtam is ki, hogy ne tudjon rá válaszolni. Azért mondtam neki ezt, hogy többet ne zaklasson és hallgasson el meglepődöttségében. Ami sikerült is, mert nem tudott mit mondani. Jó, közrejátszott az is, hogy rányomtam a telefont. Tudom, hogy holnap úgy is megfogom kapni tőle a magamét. Reggel mikor felkeltem a Főnök hívott, hogy fotózásunk lesz és nem a SHINee-val leszünk. Kicsit megörültem neki, mert nem akartam a tegnapi napot még jobban firtatni. Szóltam YuYunak és már mentünk is. A fotózás tényleg nagyon jó volt. Élveztem minden pillanatát. YuYuval és a staffal öröm dolgozni, de tényleg. Nem éreztem semmit se kínosnak, hanem inkább csak arra próbáltam törekedni, hogy minden megfelelően menjen. Közben megérkezett a SHINee is és tőlük is pozitív megjegyzéseket kaptunk.*
- Vártunk titeket. *folytatta Taemin.*
- Csak a fotózásig voltunk itt, utána veletek leszünk. *válaszoltam.*
- Ma színpadot látogatunk. *szólt közbe Onew.*
- Tessék? *akadtam kissé ki.* - Máris?
- A Főnök előrébb akarja hozatni a koncertet. Ma szerintem legalább éjfélig dolgozni fogunk, hogy időben készen legyünk.
- Mire ez a nagy sietség? *kérdezte YuYu. Én se értettem, hogy miért kell most úgy kapkodni. Közben láttuk, hogy a staff pakol össze. Végeztünk volna?*
- Hova mennek? *állítottam meg a fényképészt.*
- Most kaptunk egy hívást a Főnöküktől, hogy a 2G és a SHINee összes programja törölve lett ezen a héten. Még pénteken lesz egy közös fotózásotok. Hétfőn meg már felléptek.
- De szerda van! *akadt ki Taemin is. Látszott, hogy a SHINee is nyugtalan. A Főnök nem várhatta ezt, hogy csak úgy egyről a kettőre minden simán menjen. Választ már nem kaptunk, magunkra maradtunk.*
- Sunbae, gyere! *húztam magammal Onewt. Utálom, hogy YuYut ott kell mindig hagynom a srácokkal, de ezt valahogy el kell intézni. Beléptünk egy terembe és ott leültünk. Papírt vettem magamhoz és jegyzetelni kezdtem.*
- Mi legyen?
- Sietnünk kell. Szerintem a fellépéskor lehetne egy intro, ami alatt kivetítve mehetne a közös képeink. Utána felléphetne a SHINee két számmal, ahogy vége lett, lemennek és jön fel a 2G. Utána ha nálunk is lement két szám, jön fel a SHINee. Az után jönnek a közös dalok és táncok, persze közben fanservice. Ah, fanservice! *kaptam fel a fejem és elvettem a telóm. Írni kezdtem kakao-n YuYunak.* - "Találj ki 2G x SHINee fanservice-t. Írd fel őket, majd gyakorold el a SHINee-val. Kösziiii.~" Ezért kifog nyírni. *kuncogtam el magam.*
- Na, mi az? *érdeklődött Onew.*
- Ez! *mutattam neki az üzenetet.*
- Már válaszolt is. *kuncogott.*
- Huh? *pillantottam érthetetlenül.* - "Ezt még nagyon megfogod bánni." Haha, tudtam.
- Tényleg megfogod bánni. *nevetett.*
- Mindegy... *nevettem én is.* - Mit csinálhatnánk még?
- Ezt. *kezdett nekem akrobatázni.*
- Sunbae! *szóltam rá.* -De attól még nagyon ügyes vagy.
- Na, folytassuk. *ült le mellém. Megcsörrent a telóm.*
- "Fanservice lista: YuYu x Jonghyun "enyelgés", YiYi x Key "játék", Minho x YuYu "közös tánc", Onew x YiYi "flört", Taemin x YuYu "játék". Pocky evés felváltva."
- Flört?! *akadtam kissé ki.*
- Mondtam, hogy visszakapod. *kuncogott Onew.* - De, ha zavar a flört, vagy ha nem szeretnéd akkor...
- Sunbae, még itt a végén azt kezdem hinni, hogy vonzódsz hozzám. *kuncogtam el magam.*
- Hééé! *lökött meg.*
- Csak vicceltem. *kuncogtam el magam.* - De mi legyen a flört?
- Ha flört, akkor tényleg olyannak kellene lennie, amiért visítozni fognak.
- Tapizás?
- Is.
- Is?
- Szerintem még egy kis ajakharapdálás is belefér.
- Sunbae!
- Ne aggódj, nem lesz gáz. *nevetett.* - Bízol bennem, igaz?
- Igen. *bólogattam.*
- Akkor ez lesz. *bólogatott ő is.*
 A mai színpad látogatást eltörölték, mert akadt egy kis technikai probléma. Majd ahogy Onew-val összeírtunk mindent, mentünk is vissza a többiekhez.*
- Sunbae! *húztam most el Keyt. Ugye őt választottam páromnak és még semmit se gyakoroltam vele.* - Milyen számot szeretnél előadni?
- Lehetne valami szerelmes, nem? *kérdezett vissza.*
- Szerelmes? Miért nem valami pörgős?
- A szerelmesre jobban odafigyelne a közönség, ez tapasztalat.
- Igaz, te vagy a Sunbae... de a pörgősben vannak szexis jelenetek.
- Szexizést akarsz? *lépett hozzám közelebb. Közben láttam, hogy a másik stúdióba Jonghyun és YuYu sétál. Csak abban reménykedtem, hogy nem vettek minket észre.
- Nem akarok, csak javasoltam.
- Én mindig szexi vagyok. *mutatta a telefonját és az egyik koncertjüknél odatekert a részéhez.* - Belőlem már láttak elég szexit.
- Csak ne áruld el senkinek, hogy ilyen szexi vagy. *kacsintottam rá és odaléptem az egyik mikrofonhoz.*
- Csak nehogy más csajokkal dolgozzak együtt. *kacsintott ő is. Ennél kellemetlenebb már nem is lehetne.*
- Azt hiszem jó lesz az a flört Onew Oppával. *ültem inkább le.*
- Én mondtam, hogy ne legyen flört, de YuYu ragaszkodott hozzá! Nem akarom, hogy flörtölj Onew-val! *húzta a száját.*
- Már megbeszéltük, hogy mit fogunk csinálni.
- Mit? *kerekedtek el a szemei.*
- Fogdosni fogjuk egymást, majd egy alkalomnál a kezével elkapja az arcom és egymás ajkait kezdjük harapdálni. *mondtam a legszexuálisabb hangnememben, ahogy csak tudtam.*
- Élvezni fogod?
- Miért ne? *vontam meg a vállamat és vigyorogtam.*
- Tetszik neked?
- És, ha igen?
- YiYi! *borított szinte fel minden és úgy lépett oda mellém és leült.*
- Minden rendben lesz. *igazítottam meg a kis szőke haját, mert kiállt.* - Te tényleg olyan vagy, mint egy szőke herceg.
- Tényleg? *vigyorgott rám.*
- Szeretnéd, ha igent mondanék? *nem válaszolt csak bólogatott.*
- Akkor igen. *mosolyogtam.*
- Ne játssz az érzéseimmel YiYi. *szomorodott kissé el.*
- Nem játszok, te nem tudod kezelni őket.
- Most mire gondolsz?
- Felkapod a vizet, ha más srácokkal vagyok együtt, pedig nem is járunk. Attól, mert még te vagy Key, nem vagy tökéletes és nem akarhatod azt, hogy mindenki azt csinálja amit szeretnél.
- Te pedig önző vagy! Én mindig próbálkozok, hogy jóba legyünk vagy, hogy egy kicsit is megkedvelj... de magad elé emelsz egy falat, amit képtelen vagyok átmászni.
- Mert ez munka...
- Hogy mi?
- Azt hiszed, hogy én ezt azért csinálom, mert annyira akarom? Csak azért vagyok itt, mert a Főnök akarta. Nem a SHINee oldalán akarok hírnevet szerezni, hanem a mi kemény munkánkból.
- Látod? Már megint önző vagy! Mikor én és Onew kedvelünk téged! A többieket nem tudom, de még ezek után is csak magadra tudsz gondolni.
- Teszek magamra! Nem magam miatt csinálom, hanem YuYu miatt!
- Ja és majd YuYu fog veled járni is, ha olyan lesz?
- Te csak ne aggódj az én párkapcsolatom miatt. A próbának vége. *álltam fel.* - Mellesleg, tetszik a sapkád... *vágtam oda, majd magára hagytam és mentem vissza a többiekhez. Táncoltunk. Key nem jött be. YuYu meg Jonghyun meg legalább már két órája próbáltak.*
- Pihenjünk. *állt meg Onew, majd Minho is.*
- Nem lehet. *mondtam, mi Taeminnel csináltuk tovább.*
- Kifulladtam. *nyafogott Minho.*
- Hozok nektek innivalót. *álltam meg, majd elmentem az automatához. Vettem párat, nekem szerencsére nem ragadt be egy se. Visszamentem hozzájuk, akkor már Key is ott volt.*
- Hagy segítsek. *futott oda hozzám. Elvett egyet, felrázta és az arcomba nyomta. Csupa víz lett a hajam és szerintem még a sminkem is kezdett lefolyni.* - Eddig kedves voltam, most már szemét leszek. *mosolygott rám. Köpni-nyelni nem tudtam, csak kiejtettem az összes üdítőt a kezemből és neki estem. Felborultunk és ott ütöttem ahol csak tudtam. Mi az, hogy így viselkedik?! Jó, tudom... én se voltam épp a legkedvesebb, de akkor se csináltam.*
- YiYi, fejezd be! *próbált leszedni róla Onew. Majd odaállt Minho és ketten szedtek le róla.*
- Megőrültél? *támaszkodott Key, de egyenesen kiabált és még mindig a földön ült.*
- Mit jössz te ahhoz, hogy nyilvánosan megalázz mások előtt? *kiáltottam én is vissza.*
- Megérdemelted, te egy igai rossz személy vagy! Hatalmasat csalódtam benned... teszed mindenkinek a szépet, közben meg nem is akarsz velünk lenni.
- Ez igaz? *nézett rám Onew. A szívem szakadt meg a pillantásán.*
- Félreérted! Én nem így mondtam... *próbáltam menteni magam Onew előtt. A többiek nem is érdekeltek, csak ő.*
- De a lényege ez volt, nem? *rántotta el a kezét a kezemtől.*
- Igen. *töröltem meg a szemem, mert éreztem ahogyan könnyezek.*
- Keynek mind a 4 doboz üdítőt az arcodba kellett volna nyomnia. *vágta hozzám olyan erősen a szavakat, ahogy csak tudta.* - Kétszínű vagy!
- De én.... én csak... *nem tudtam befejezni, mert mindannyian elmentek.* - Én csak annyit mondtam, hogy a saját erőmből szeretnék híressé válni és nem a SHINee oldalán.
Kicsit rendbe hoztam magam, hogy ne legyek annyira feltűnő. Elmentem ahhoz a stúdióhoz, ahol YuYuék próbáltak.
- Hazamegyek. *léptem be annyira, hogy csak éppen lássanak.*
- Máris? Még egy csomó mindent nem gyakoroltunk. Te még meg se csináltad a fanservicezeket.
- Sajnálom, rosszul érzem magam. Ti addig csináljátok.
- Akkor hazamegyek veled. *láttam rajta az aggodalmat.*
- Nem kell! Kérlek, maradj itt a srácokkal és gyakorolj! Nagyon jó lenne, ha itt maradnál és tényleg csak késő este érnél haza.
- De biztos?
- Persze. Kérlek...
- Jól van. *sóhajtott.*
- Köszönöm. Sziasztok!
- Szia. *köszöntek tőlem el, majd kifelé vettem az irányt a cégtől. Az aulában megálltam, mert a TV-n reklámokat vetíttek és egyen megakadt a szemem. Sungjong volt az.*
- Jól néz ki, nem? *kérdeztem mögöttem az egyik staffos.*
- Túl tökéletes. *vigyorogtam el magam és csak a reklámot tudtam figyelni.*
- Mit csinálnál, ha találkoznál vele?
- Milyen kérdés ez? *fordultam hátra vigyorogva, de meglepődöttségeben csak pislogtam és nem tudtam megszólalni. Maga Sungjong állt mögöttem.* - Szóval, ezt. *kuncogott.*
- Te... te... te...
- Én... én... én... *kuncogott.* - Te vagy YiYi, igaz?
- Igen. *bólogattam.* - Te pedig Sungjong! Oppa... *tettem hozzá gyorsan.*
- Mit csinálsz itt vizes hajjal? *nézett kissé furcsán. Na, tessék... ennél gázabbul be se mutatkozhattam volna.* - Megfogsz fázni.
- Jaj, ne aggódj emiatt! *legyintgettem.* - De mit keresel itt?
- Mivel a két céget összevonták, így ide-oda kell szállingóznunk.
- Ja, értem.
- Viszont, megfogsz fázni.
- Nem fogok. *mosolyogtam.*
- Szárítsuk meg! *húzott kifelé ahhoz az autóhoz, amivel jött. Jobban mondva hozták.*
- Hova viszel?
- A céghez.. ott van hajszárító.
- De itt is volt.
- Nem baj. *mosolygott.* - Megszárítjuk a hajad, utána pedig mesélsz, hogy miért lettél vizes.
- Igazából ez üdítő. *mosolyogtam kínosan.*
- Na, akkor meg tuti szántszándék volt.
- Miből gondolod, hogy mesélek neked?
- Mert túl tökéletes vagyok. *vigyorgott. A szívem is megállt egy pillanatra. Olyan szinten visszatudott vágni, hogy megint csak pislogtam, mint valami idióta.*

Jun Ji Hyun -

YiYi felvetette a közös éneklés után, hogy neki ez nem tetszett. Kíváncsian vártam, hogy mi lesz az oka ennek, de kiderült. Én is észrevettem, hogy Jonghyun-t nagyon nem érdekli a dal. Velem volt elfoglalva, de aztán megbeszéltük, hogy ha velem akar duettezni akkor figyel a dalra is nem csak rám. Utána szünetet tartottunk és YiYi lement az automatához. Key is követte, de úgy, hogy YiYi nem vette észre. Komolyan, mintha YiYi-nek állandó testőrség kéne. Na mindegy is. Csak ültem és olvasgattam a dalszöveget mikor Jonghyun elvette tőlem.
- Ne dolgozz mindig ennyit!
- Add vissza! Muszáj dolgoznom, hogy jobb legyek! *mondtam és kapálóztam a lapért.*
- De szünet van!
- Jonghyun!
- YuYu!
- Jól van. . . *sóhajtottam.*
- Most azt vonod meg tőle amit te is csináltál mindig. *mondta Onew és odajött.*
- Mi? *néztem rá.*
- Jonghyun is mindig amikor csak volt ideje gyakorolt és nem fejezete be, mint te. *magyarázta el nekem.*
- Akkor miről beszélünk? *néztem Jonghyunra.*
- De pihenj! Ne veszekedj az Oppadal! *és ott hagyott.*
- Nyugi, születése óta bolond. *legyintett Onew és nevetett.*
- Ja jó. *kuncogtam én is.*
Majd valahogy visszatalált hozzám Jonghyun, de ezúttal elbeszélgettünk. Majd jött egy üzenetem YiYi-től, hogy a raktárba vannak Keyel és egy hülye lesifotós kihallgatja őket. Szóltam Onewnak és Jonghyun is akart jönni.
- Nem! Te most nem jössz Jonghyun! *mondta neki Onew.*
- Miért? *kérdezte Jonghyun.*
- Mert csak feltartanál mert mindig YuYu seggébe vagy! Még nagyobb pletyka lenne belőle.
- Nem lesz!
- De! Jonghyun maradj itt!
- De akkor siessetek! *ölelt át.*
- Sietünk és nem rabolom el YuYu-t nyugi. *mondta Onew és magával húzott.*
Megkerestük YiYiéket és rávettük nehezen a fotóst, hogy adjon mindent nekünk és ne kerüljön ez a nagyközönség elé. Vagyis megfenyegettük, csak így tudtuk megszerezni. Majd ezt elmondtuk Keyéknek is. YiYi Key ölébe aludt, igen édesek voltak, de nem nagyon értettem. Nem is foglalkoztatott, na jó de, csak ez az ő dolguk. Aztán YiYi elmesélte, hogy találkozott az INFINITE-s Woohyunnal és, hogy kapott tőle képet és én is kaptam. Nagyon megörültünk, de láthatóan ez a srácoknak nem tetszett. Utána haza fele vettük az irányt. De mielőtt kiértünk volna a cégtől összefutottunk az INFINITE-vel. Dongwoo elvolt foglalva a kis cuccaival, de utána felrántotta a fejét és rám mosolygott. Visszamosolyogtam és már mentünk is. Haza fele szekáltuk egymást kicsit YiYivel, de sikeresen haza értünk.
- Szóval? Hogy kerültél Key ölébe? *kérdeztem.*
- YuYu! Nem tudom. .
- Hm.. higgyem is el? *néztem rá.*
- Igen! Aludtam, nem tudom mi történt. *vonta meg a vállát.*
- Majd kiderül. .
- Te se tudod?
- Nem!
- Key nem fogja elmondani. *sóhajtott.*
- Mert?
- Mert azt mondta.
- Jaaj majd úgy is ráveszed. . khm .. valahogy. *nevettem mire YiYi elkezdett kergetni.*
- Hééé! Te kis. *kiabálta.*
- Heheeeeee. . sose kapsz el! *futottam ki a lakásból és elindultam a járdán ahol igaz sok ember volt, de átvergődtem magam rajtuk.*
- Gyere vissza! *kiabálta YiYi és utánam futott.*
- Neeem! *nevettem és kiértem egy kicsit nyugisabb környékre ahol már nyugodtabban futkároztam az úton is.*
- YuYu! *állt meg YiYi.*
- De ne bánts! *álltam meg az út közepén.*
- Nem bántalak, de gyere le az útról mert elütnek! *mondta.*
- Jóó. *odamentem hozzá és megütötte a fejem.* - Héééé! Azt mondtad nem bántasz! *simogattam a fejem.*
- Megérdemelted. *mondta.*
- Tudom. *mosolyogtam.* - Csináljunk képeket! *mondtam.*
- Most?
- Igen! És itt! *pózoltam és YiYi lefényképezett.*
- Ez jó lett! *mosolygott és megmutatta.*
- Aha. *mosolyogtam.* - Most te!
- Nincs kedvem.
- YiYiiiiii! *hisztiztem neki.*
- Nem elég csak rólad egy kép?
- Nem! Én rólad is akarok! És feltesszük twitterre! Naaa, kérlek!
- YuYu!
- Csak egy kép!
- Nem tágítasz mi?
- Hát nem! *mondtam.*
- Jóó, de csak egy.
- Okééé!

- De gyorsan, amíg kedvem van hozzá. *kuncogott majd lefényképeztem.*
- Nagyon jó lett. *néztem a képet és megmutattam neki.*
- Tényleg nem rossz. *mosolygott.*
- Persze ez is csak azért van mert én egy profi fényképész vagyok. *kuncogtam.*
- Na persze. *kuncogott YiYi is.*
- Vegyünk shaket és menjünk haza! *mondtam.*
- Rendben!
- Én kettőt is veszek! *csillant fel a szemem és elindultunk a szokásos helyünkre ahol venni szoktunk.*
Mikor odaértünk rendeltünk és elindultunk haza. Én tényleg kettőt vettem és mindegyik nagyon finom volt. Egyszerre ittam a kettőt mert úgy volt a legjobb.
- Na gyere, ezt most le kell fényképeznem! *kuncogott YiYi és megálltunk majd csinált rólam egy fényképet.*

- Most mi van? *nevettem el magam utána.*
- Behalok neked. Ekkora shake rajongó sincs még egy.
- De! Aki majd a férjem lesz! *kuncogtam.*
- Megkérdezem Jonghyunt, hogy szereti-e ennyire mint te.
- Hééé! *húztam össze a szemöldököm.*
- Visszajár!
- De akkor is!
- Na jól van, ne hisztizz! Inkább menjünk haza!
- Rendben! *indultunk tovább.*
Mikor hazaértünk feltettük a képeket twitterre és nevettünk a kommenteken.
- Ez egy perverz! *nevettem YiYi egyik kommentelőjén.*
- Hát az. . de ráadásul még írni se tud. Vagy csak nem tudja összerakni a mondatokat. *húzta a száját majd nevetett.*
- Lehet valami külföldi. *nevettem és elkezdtünk akcentussal beszélni.*
- Te bolond vagy! *ütötte meg a végén a fejem.*
- Héé! *nevettem.* - Tudom.
- Onew kedvencnek jelölte a képem! *mosolygott YiYi.*
- Az enyémet is. *mosolyogtam.* - Oh és valaki már megint követ! *megnéztem.* - Egy oroszlán. .  oh Jonghyun. . *húztam a szám.*
- Hehe. *kuncogott YiYi.* - Engem nem követ. *jegyezte meg.* - Mondjuk nem lepődtem meg. Csak a szerelmét követi.
- Héééé! Ez már sok! Nem vagyok a szerelme! *húztam a szám.* - Vissza se követem. .
- De kis szenyó vagy! Majd tuti megjegyzi.
- Jegyezze. .
- Ne durcizz már!
- Nem durcizok. *mondtam és elkezdett veszettül zizegni és zenélni a telefonom. Jöttek az értesítések.*
- Na hadd nézzük! *vette el YiYi a telefonom és nézte.* - Ne akadj ki. *nevetett és a kezembe nyomta. Tele volt Jonghyunnal az értesítéseim.*
- Persze. *mosolyogtam gúnyosan.* - Na ennyi volt! *halkítottam le a telefonom.* - Inkább elmegyek fürdeni mert fáradt vagyok.
- Rendben! *mondta YiYi majd elmentem fürdeni, utánam pedig ő.*
Még kicsit beszélgettünk majd elaludtunk. Holnap megint egy hosszú napunk lesz a SHINee-val. Előre félek. Reggel mikor felkeltem elkezdtem készülődni és oda jött hozzám YiYi.
- A főnök azt üzente, hogy ma fotózásunk lesz és nem a SHINee-val leszünk a studióba.
- Komolyan? *fordultam felé.*
- Igen!

- Hm. . rendben! *mosolyogtam.*
Majd elindultunk a céghez és megbeszéltük mi jön ezután. A stylistok felöltöztettek minket és sminket is kaptunk. A hajunk is meg lett csinálva majd elkezdődött a fotózás. Külön-külön és együtt is csináltak rólunk képeket. Aztán mikor minden kép elkészült kiválasztottuk a legjobbakat és a közös képet el is kezdtük szerkeszteni. Nekem nagyon tetszett és bele is lendültem. A logonk is nagyon tetszett, a kép is cuki lett. Majd betoppant a SHINee is. Most az sem érdekelt és önfeledten mutogattam a srácoknak a képeket.
- Ezek nagyon jók. *mondták.*

- Itt a közös kép. *mutattam.*
- Nagyon jó lett, tipikus 2G. Van valóság alapja. *mosolygott Onew.*
- Igen, nekem is ezért tetszik annyira. *mosolyogtam.*
- Nekem is nagyon tetszik. *mosolygott Jonghyun.*
- Örülök. *mosolyogtam.*
- Fotogének vagytok. *mosolygott Taemin.*
- Köszönjük. *mondtuk egyszerre.*
- Teljesen felpörgetett. *vigyorogtam.*
- Engem is. *vigyorgott YiYi.*
- Kíváncsi leszek a rajongók mit szólnak ehhez. *töprengtem el egy percre.*
- Biztos tetszeni fog nekik. *mosolygott Minho.*
- Igen! *helyeselte Key.*
- Reméljük. *mondtuk egyszerre.*

Kwon Yeon Yi.~

- Sunbae, nekem ez valamiért nem tetszik. *ráztam a fejemet, miután befejezték a közös éneklést.*
- Mi volt a gond? *nézett rám érthetetlenül Onew.*
- Nem láttad? *vonta fel a szemöldökét Key. Akkor ezek szerint nem csak én vettem észre.*
- Mit kellett volna látnia? *pillantott szúrósan Jonghyun.*
- Azt, hogy a dalra egyáltalán nem figyelsz csak YuYu-ra. *mondta ki helyettem Taemin.*
- Ez nem igaz! *háborodott szinte fel.*
- De igaz. *védtem meg Taemint.* - Mikor YuYu része ment, szinte kiléptél a dalból és egy oktávval lejeb énekeltél. Csak őt figyelted.
- Én ezt észre se vettem. *szólt közbe Onew.*
- De ez nem is... *folytatta Jonghyun.*
- De is! *szóltam rá.* - Szóval, ha YuYu-val akarsz lenni, akkor odafigyelsz, értetted?
- Jó. *húzta a száját, majd YuYuval elkuncogtunk magunkat. A próba még ment egy kicsit, majd szünetre mentünk. Szomjas voltam, így elmentem az egyik automatához, de valaki éppen ott volt.*
- Bocsi, úgy látszik benyeli a pénzt. *ütögette meg egy kicsit az automatát, majd felém fordult. Hirtelen sikítani akartam, de csak tátva maradt a szám.*
- Te... Te... Oppa! Woohyun Oppa vagy! *türtőztetni próbáltam magamat, mert mikor még nem debütáltam nagy rajongója voltam az INFINITE-nek.*
- Igen. *mosolyodott el, de még mindig csak álltam ott, mint egy idióta.*
- Nem akarja kiadni az üdítőm, szóval jobb, ha nem veszel itt semmit.
- Mi lenne, ha segítenék megborítani?
- Oké. *álltunk volna neki, de Key visszahúzott. Hogy a francba került ide? Észre se vettem... mondjuk nem csodálkozok rajta, mert az Oppa elvette szinte a látásomat.*
- Woohyun. *lepődött meg rajta Key. Úgy látszik mivel egy idősek hanyagolják a formalitást. Meg különben is valahol olvastam, hogy ők nagyon jóba vannak.*
- Key. *vigyorgott rá.*
- Hát te? Mit keresel itt? *kérdezte. Ami engem is érdekelt, mert ők nem is ennél a cégnél vannak. Vagy mióta a két cég közös projekteket sző, azóta talán ki-be járkálhatnak.*
- Csak promóciós képeket hoztam az egyik menedzsernek.
- Hé... elakarod csalni a rajongóinkat?

- Olyannak ismersz? *vágott elképesztően szexi fejet.*
- Igen. *válaszolt nevetve Key, majd mind a ketten elkezdtek nevetni.*
- De várj... te a 2G tagja vagy, nem? *fordult felém Woohyun.*
- Igen. *bólogattam, de már megint ugrálhatnékom volt, mert felismert.*
- YiYi, igaz?
- Hé! *szólt Key és még közelebb húzott.*
- Két tagunk nagy rajongótok. *vigyorgott sejtelmesen, de nem értettem, hogy mire.*
- Most lesz egy közös koncertünk, de lehetőleg ne mond el még senkinek... nincs még nyilvánosságra hozva. *folytatta Key.*
- Azt mondtad, hogy promóciós képeket hoztál, megnézhetek egyet? *érdeklődtem egy kicsit.*
- Kit szeretnél megnézni?
- Téged, Oppa! *vigyorogtam, majd megmutatta magát.*
- Ah, de menő. *ámuldoztam.* - Nagyon helyes vagy rajta.
- Köszönöm. *mosolygott rám.* - Adok neked egyet!
Kezdett keresgélni, de meglepetésemre nem ő volt rajta, hanem Sungjong. Csodálkoztam, hogy miért nem magát adta... de nem szóltam inkább semmit. Az Oppa hihetetlen helyes volt rajta, bár ő mindig az. Legszívesebben magamhoz öleltem volna a képet, de nem akartam ott előttük csinálni. Még itt a végén azt hiszik, hogy valami félőrült vagyok.
- Jaj, köszönöm szépen. *vigyorogtam és meghajoltam.* - Oppa...
- Na, mi az? *vigyorgott.*
- Nem lehetne, hogy...
- Vigyél a barátnődnek is? Ő YuYu, igaz?
- Igen. *bólogattam.*
- Persze. *mosolygott ismét, majd átnyújtotta nekem Dongwoo-t. Ezt se értettem, de talán csak kiválasztott egy random személyt és odaadta. Viszont ez nem olyan kép volt, mint amit én kaptam... de ez is megteszi.*
- Mi lenne, ha visszamennénk? *húzott Key, egyre távolabb voltam Woohyuntól.* - Túl sokat mosolyogtok egymásra.
- Mondjuk nekem is még dolgom van. - válaszolta az INFINITE-s.
- Ömm... persze, nem akartalak feltartani.
- Csak borítsd meg. *állt Key az automatához, megborította és kiesett az innivaló.*
- Kösz. *köszönte meg Woohyun. Integetett nekem, majd tovább ment.*
- Honnan tudtad, hogy beszorult az itala?
- Megérzés...
- Persze, kémkedtél. *löktem oldalba.*
- Sose tennék ilyet. *húzta a száját.*
- De igen. *vigyorogtam.*
- De nem!
- De!
- Nem!
- De!
- Nem!
- De!
- Nem!
- De!
- YiYi!
- Sunbae!
- Aish... *vakarta a tarkóját.* - Oppa! Oppa, oppa, oppa, oppa, oppa, oppa!
- Sunbae! Sunbae! Sunbae! Sunbae! Sunbae! Sunbae! Sunbae!
- Oppa!
- Sunbae!
- Oppa!
- Sunbae!
- Oppa!
- Sunbae!
- Oppa!
- Oppa! *csúszott ki a számon, de nem azért, mert nem figyeltem oda, hanem, mert lesifotósok hallgattak le minket, így behúztam a mögöttünk lévő ajtó mögé. Ami persze egy piszkos raktári szoba volt.*
- Ahaaaa, Oppának hívtál!
- Maradj csendbe! *fogtam be a száját. Az ajtó alján beszűrődő fényből láttam, hogy valaki guggol az ajtó előtt. Nyilvánvalóan a fotós hallgatózik.* - Most elengedlek, de maradj csendbe, oké? *suttogtam. Ő pedig csak bólogatott.*
- Mi a baj? *ahogy elengedtem ez hagyta el a száját.*
- Sunbae! Mondtam, hogy ne beszélj! *forgattam a szemem.*
- O-p-p-a. *kezdte nekem artikulálni.*
- Kint van egy vérszívó és felvette azt ahogyan ráakarsz venni az Oppára.
- Franc... ha ez kiderül, mindenféle pletyka fog terjedni.
- Nekem mondod?! Miért kell mindig bajba sodornod? Nagyon unom már...
- Akkor csinálj valamit az arcoddal és a testeddel... *mutogatott a kezével.*
- Hogy mi?! *akkor esett le, hogy talán ez is hallatszik, így csak rácsaptam egyet a homlokomra.*
- Semmi, semmi... *legyintgetett, utána pedig nem szólt semmit. Előkaptam a telefonomat és írtam kakao-n YuYu-nak.*
- "Betalált minket egy sajtós. Bent ragadtunk a földszinti raktárba és itt guggol az ajtó előtt. Csinálj valamit!" *elküldtem egy üzenetet, majd megmutattam Key-nek. Leültünk és várakozni kezdtünk. Már csak annyit vettem észre, hogy valaki ébresztget. Key ölében ültem és rá voltam dőlve, úgy aludtam. Nagyokat pislogtam mikor megláttam magam előtt YuYu-t és Onew-t. Csak ketten voltak. Gondolom, mint a SHINee leader-e tett valamit azért, hogy elmenjen az a vérszívó. Key végig fent volt vagy csak akkor kelt, de nem szólt semmit. Csak vigyorgott...*
- Hol voltál ennyi ideig? Tudod, hogy aggódtam? *keltem ki teljesen magamból. Nem is tudom, hogy azért, mert idegesítettek a következmények, vagy, mert kínos volt a szituáció.*
- Nyugi! Le kellett rázni Jonghyun-t, mert állandóan YuYu seggében van. *kuncogott Onew.* - Ha ő is jön, tuti nem tudtuk volna megoldani a dolgokat.
- De sikerült? *kérdezte Key.*
- Nagy nehezen. *sóhajtott YuYu.* - Alig akarta törölni a felvételeket. Aztán meg megfenyegettük, hogyha nem törli akkor pereljük.
- És így? *kérdeztem.*
- Mentette magát és odaadott mindent. *kuncogott Onew.*
- Szerencse. *húztam egy kicsit a szám, de akkor vettem észre, hogy még mindig Key ölében vagyok. Így gyors felugrottam. Kuncogtak rajtam, így próbáltam visszatartani a pirulást. Onew és YuYu előrementek, mi pedig mentünk utánuk.*
- Tudom, hogy szeretsz. *suttogta a fülembe Key és nevetett.*
- Sunbae! Egyáltalán mit kerestem én ott?
- Nem emlékszel?
- Nem. *ráztam a fejem.*
- Titok.
- Mondd el!
- Nem mondom.
- Naaa...
- Akkor jobb lesz, ha inkább INFINITE fan leszek. *nyújtotta a nyelvem és előre futottam a többiekhez, kik már az ajtón léptek be.* - YuYuuuuuuuuuuuuuuu!
- Na mi az? *fordult meg, nem is érdekelt, hogy a többiek is ott voltak.*
- Tudod kivel találkoztam? *vigyorogtam már megint, mert eszembe jutott az arca.*
- Na?
- Woohyun Oppa! *ahogy kimondtam, Key is belépett.*
- INFINITE Woohyun Oppa?
- Igen!
- Tényleg? *vigyorgott most már ő is. Láttam rajta, hogy ő se bírja ki, hogy ne ugráljon. De próbálja türtőztetni magát.*
- Aha! Valami promóciós képeket hozott. Nézd! *mutattam Sungjong-ot.*
- Wow, de helyes az Oppa! *állt tátott szájjal.*
- Ugye? *vigyorogtam még jobban. Magam köré néztem és a srácok egyenesen húzták a szájukat.* - De kaptál te is valamit!
- Én is? *lepődött meg.*
- Oppa azt mondta, hogy a bandából két tag, nagy rajongónk.
- Komolyan?
- Aha, na nézd! *vettem neki elő Dongwoo-t, hogy átadjam.*
- Oh my god... *ennyi hagyta el a száját és csak nézte.*
- Inkább Jesus Christus... nagyon helyes az Oppa! *kuncogtam.*
- De miért pont őket kaptuk? Amúgy igen, nagyon helyes tényleg.
- Nem tudom. *vontam meg a vállam.* - Örüljünk, hogy kaptunk valamit... csak azt sajnálom, hogy nincs aláírva. *húztam egy kicsit a szám.*
- Abbahagynátok végre a fanolást? *lépett közelebb Jonghyun. Kiakarta tépni a képet YuYu kezéből, de még épp időben elrántotta és magához szorította.*
- Azt hiszed, hogy minden csak a SHINee körül forog? *tettem két karba kezemet.*
- Igen! És ti is a körül forogtok!
- Tch... *forgattam a szemeimet.*
- Vagy legyetek ilyen sasaeng-ek, törjetek be hozzájuk és feküdjetek be melléjük, míg alszanak, ha annyira csodálatosak!
- Ah, féltékeny vagy Oppa? *vigyorgott rá YuYu, de láttam rajta, hogy mindjárt elröhögi magát.*
- Nem! *vágta rá gyorsan és zavarba jött.*
- Féltékeny! *mondtam ki én és nevettem.* - Na, jó a próbának vége. Nekem ez már túl sok volt mára.
- De nem választottál párt! *szólt közbe Key, de nem jött oda hozzánk.*
- Te vagy a párom! *vágtam neki oda hozzá. Nem akarom, hogy utána olyan hisztit levágjon, mint Woohyun-nál.*
- Mi? Én? *mutatott magára.*
- Talán nem tetszik?
- De, nagyon. *vigyorgott. A kezét pedig a szájához tette, mint aki mindjárt elordítja magát.*
- Na, menjünk YuYu! *karoltam fel az összes cuccunkat.* - Sunbae, este hívlak! *fordultam Onew-hoz.*
- Oké. *vigyorgott. Láttam rajta, hogy jól esett neki.*
- Sziasztok! *köszöntünk el és már mentünk is tovább.*
- Tedd el jól a képet! *mondtam YuYunak, mert még mindig a kezében volt.*
- Ja, igen. *bólogatott és elrakta a táskájába. Ahogy mentünk tovább az aulához, az INFINITE-tel találkoztunk. Nem tudom, hogy csináljuk, de valamit nagyon jól csinálunk. Már csak annyit vettem észre, hogy Woohyun integet és mosolyog. Mi is integettünk, a többiek is észrevettek minket és érdekesen néztek.*
- Oppa, ha megint találkozunk fizetsz! *mosolyogtam. De még se őt néztem igazán, hanem Sungjong-ot. A valóéletben is olyan helyes, mint a képen.*
- Állok elébe! *kiáltotta utánunk, mi pedig elhagytuk a céget.*
- Az Oppa kedves, nem? *kérdeztem az utcán YuYu-tól.*
- Aha, nagyon is. *bólogatott.* - Bejön?
- Nem, nem igazán... nem tartozik az eseteim közé. De attól még nagyon aranyos.
- Igen, ez igaz. Meg nem mintha te annyit pasiznál. *kuncogott.*
- Hé! Most ezt miért?
- Mert mindegyiket visszautasítod. *kuncogott még mindig.*
- Van egy olyan érzésem, hogy te most célozni akarsz valamivel. *kezdtem el gondolkozni és beugrott Key.* - Neeeee! Még csak véletlenül se gondolj rá! Nem tudom, hogy mit kerestem az ölébe, de nem is érdekel!
- Aha, persze...
- Na, az csak inkább ne szóljon senkit, aki egy ágyban alszik Jonghyunnal.
- Hé! Ne tereld! Most rólad volt szó.
- Istenem... hosszú lesz az út hazáig. *csaptam a homlokomra.*