- Mit néztek ennyire? *kérdeztem.*
- Téged. . *mondta Jonghyun.*
- Minek?
- Miért csináltad ezt?
- Hogy ne égjünk be a koncerten. . .
- YiYi hibája. . *mondta Key.*
- Ne merd ezt mondani! *szóltam rá, de nem tudtam kiabálni.* - Egyedül az én hibám ez. . ne merjétek YiYi-re fogni. Meg a ti hibátok. .
- Mert? *akadt ki Onew.*
- Mert ha nem rendeztek hisztit akkor nem lennék itt és nem lenne ez a nagy konfliktus köztünk. .
De aztán nem tudtunk többet beszélni mert YiYi megjelent háta mögött Dongwooval. Nagyon megörültem neki. A többiek kimentek és ketten voltunk a szobába Dongwooval.
- Nagyon örülök neked! *mosolyogtam.*
- Én is örülök, hogy láthatlak, de valahogy nem így képzeltem el a második találkozásunkat.
- Én se. .
- Miért csináltad ezt?
- Mert nem akartam leégni a rajongók előtt.
- Nem fogtok leégni!
- Majd meglátjuk.
- Nyugi, most ne ezzel foglalkozz!
- Rendben Oppa.
- Láttam az új képeteket! *vigyorgott.*
- Már meg is jelent?
- Igen, posztert csináltak belőle. *mosolygott.*
- Fogadok, hogy neked meg van Oppa. *kuncogtam kicsit.*
- Igen! *bólintott.*
- Édes. *motyogtam.*
- Hogy mondod? *hajolt bele az arcomba.*
- Semmi-semmi! *legyintettem.*
- Milyen barátodnak?
- Titkos barát, senki se tud róla. De neked most megmutatom. *vigyorgott és előkapott egy plüss krokodilt.*
- Neee. *nevettem kicsit.* - Oppa, ez a te barátod? *vettem el tőle.*
- Igen! Mondd el neki amit mondtál! *mosolygott.*
- Na jó. *suttogtam a krokodilnak.* - Az Oppa nagyon helyes és édes személyiség. De psszt, ne mondd el neki!
- Nem fogja elmondani. *vigyorgott Dongwoo.*
- Helyes. Nagyon szeretni való. *szorítottam magamhoz és megszagoltam. Oppa illata volt.*
- Itt hagyhatom neked ha szeretnéd. *mosolygott.*
- Tényleg? *csillant fel a szemem.*
- Persze! *vigyorgott.*
- Köszönöm Oppa. *vigyorogtam én is.*
- Örülök, hogy jobb kedvet tudtam neked varázsolni. *mosolygott még mindig.*
- Én is örülök, hogy itt vagy és jobb lett a kedvem.
- Nem tudom, tuti nem láttál, de ott voltam a koncerteteken a múltkor. *mondta, bár ez sehogy se jött a témához.*
- Tényleg? *kérdeztem.*
- Igen!
- Hol?
- A közönség közt. Nem akartam feltűnő lenni ezért elég hétköznapi cuccba voltam. *mosolygott.*
- Áh értem. Ez kedves tőled Oppa. De te tényleg a rajongónk vagy?
- Igen!
- Ezért a mi zenénk a csengőhangod?
- Igen, ahogy mondod! *mosolygott és bólogatott.*
- Tudod mikor még nem debütáltunk YiYivel én is nagy INFINITE fan voltam.
- Voltál?
- Vagyok. *pirultam kicsit el.*
- Édes. *motyogott.*
- Hogyan?
- Majd a kis barátom megsúgja. *kacsintott és kuncogott.* - Akkor ezek szerint kölcsönös a rajongás.
- Igen, úgy látszik. *mosolyogtam.* - Oppa. .
- Hm?
- Eljössz majd a SHINee-val közös koncertünkre is?
- Persze, de ne gondolj mindig a munkára!
- Rendben, csak most eszembe jutott.
- Rendben. Nem kérsz valamit?
- Nem.
- De kéne enned valamit!
- De nem tudom, hogy ehetek-e.
- Mivel nem ettél rendesen, ezért valószínű, hogy ehetsz. *mosolygott kedvesen.* - Hozok neked pudingot oké?
- Rendben!
- Milyet szeretsz?
- Vanilliás! *mosolyogtam.* - Nem szeretem a csokisat. .
- Értem. Akkor mindjárt jövök! *állt fel és kiment.*
Addig felmértem a kis krokodilt. Tuti nem ilyen dedós, hogy krokodilja legyen. Szerintem direkt nekem hozta, lehet, hogy az övé volt, de ha tényleg ragaszkodna hozzá akkor nem adta volna oda. De édes tőle. Majd észre se vettem olyan gyorsan visszajött.
- Egy vanilliás puding rendelve! *mondta és odaadta nekem.*
- Köszönöm. *mosolyogtam.*
- Én is eszek veled! *mosolygott.*
- Rendben Oppa. *majd koccintottunk a kanalakkal és enni kezdtünk.*
Mikor megettük kidobta a kukába és visszaült mellém.
- Nincs dolgod Oppa? Nem tartalak fel?
- Nem tartasz fel! *mosolygott.*
- Szívesen vagyok itt.
- Biztos?
- Igen!
- Köszönöm. *mosolyogtam.*
- Ugyan.
Majd még beszélgettünk kicsit és elaludtam. Nem tudom mennyit aludtam, de arra keltem, hogy valaki simogatja a kezem.
- YiYi. *néztem fel.*
- Itt vagyok. *mosolygott.*
- Köszönöm. *mosolyogtam.*
- Pihenj.
- Pihentem. *öleltem át.*
- De neked most többet kell!
- Tudom. De tegnap is felidegesítettek a fiúk..
- Mert?
- Azt mondták, hogy ez a te hibád. De kiosztottam őket.. mert nem a te hibád!
- Igazuk van. *sóhajtott.*
- Nincs!
- De! Nagyon rossz barát vagyok..
- Nem! Te vagy a legjobb barát!
- Akkor nem lennél itt.
- Ez csakis az én hibám!
- Nem.
- YiYi!
- Jó, ezt hagyjuk mert neked most pihenned kell!
- De ne hibáztasd magad!
- Jó, de akkor te meg pihenj!
- Jó. *öleltem magamhoz a krokodilt amit Dongwootól kaptam. YiYi csak mosolygott.*
- Dongwoo Oppa adta tegnap. *mosolyogtam én is.*
- Kedves tőle. Cuki ez a kis krokodil.*
- Igen. *bólogattam.*
- Megnyugtatott?
- Igen, nagyon kedves és tudtad, hogy már posztert csináltak a képünkből? Dongwoo Oppanak már meg van.
- Tényleg?
- Igen. *vigyorogtam.*
- Én meg kiderítettem ki a másik nagy rajongónk a bandából. *mosolygott.*
- Naa?
- Sungjong Oppa.
- Oh igazán?
- Igen. *mosolygott. Teljesen lázba jött.*
- Ez nagyszerű. Ő is aranyos. *mosolyogtam.*
- Igen, nem is kicsit. *mosolygott.*
- Jól kijöttök mi? *kérdeztem.*
- Igen, kedves az Oppa.
- Elhiszem. *mosolyogtam.*
- De te is elvagy Dongwoo Oppaval.
- Igen, bízok benne, de nem tudom miért. *elmélkedtem el.*
- Mert kedves és szeretni való.
- Lehet, de ettől még miért bíznék meg benne?
- Nem tudom. Te amúgy is előbb megbízol az emberekbe mint bárki más.
- Ez igaz. . utálom ezért magam.
- Ugyan, ne utáld! *mosolygott.*
- Nyaaah.
- Pihenj!
- De te is! Menj haza nyugodtan!
- Lehet hazamegyek. *mondta.*
- Nyugodtan. *mosolyogtam.* - De vigyázz magadra!
- Vigyázok! *mosolygott.* - Majd még jövök!
- Okés.
- Szia! *mosolygott majd elment.*
- Szia! *mosolyogtam én is és alig lehunytam a szemem már megint aludtam.*
Nem tudom miért alszom ennyit, vagyis azt tudom, de idegesít, hogy ennyit alszom. Mikor felébredtem Dongwoo ott volt mellettem.
- Szia! *mosolygott.* - Hogy vagy?
- Jobban kicsit, bár még a fejem nagyon fáj.
- Kérjek neked gyógyszert?
- Már kaptam, de nem sokat hatott. De ne kérj másikat, kibírom. *mosolyogtam.*
- Biztos?
- Tuti!
- Rendben.
- És te, hogy vagy Oppa?
- Én jól. Bár aggódtam érted picit ma, de csak most tudtam jönni mert sok dolgom volt.
- Jaj ugyan. . senki se mondta, hogy kötelező ide jönni Oppa.
- De szívem jogának tartom. *mosolygott. Olyan aranyos volt.*
- Ahogy érzed. *mosolyogtam.*
- De csak azért voltam nyugodt mert tudtam, hogy a barátom vigyáz rád. *vette el a krokodilt tőlem és úgy csinált mintha leharapná az orrom a krokodil.*
- Oppa. *kuncogtam.*
- Hm?
- Ez csikis.
- Csikis vagy?
- Nagyon.
- Hm. .ezt jegyzem és egyszer felhasználom! *kuncogott ördögien.*
- Neee. *nevettem.*
- Dee! *mosolygott.*
- És te Oppa? Csikis vagy?
- Kicsit. *mutatta az ujjaival.*
- Hm. .
- De van egy hely ahol nagyon. *kacsintott.*
- Megfogom találni! *mondtam és elnevette magát.* - Mi az?
- Semmi. *rázta a fejét.*
- Ne gondolj rosszra Oppa! *kuncogtam én is.*
- Én sose. *mosolygott.* - Csak édes voltál.
- Tényleg?
- Igen! *bólintott.*
- Köszönöm. *mosolyogtam.*
- Jéé. . a képem. *vette el az ágyam mellőli asztalról a képét ami nem tudom, hogy került oda.*
- Igen, Woohyun Oppa adta YiYi-nek és ő meg nekem. *mosolyogtam.* - De fogalmam sincs, hogy került ide. Otthon volt. *vakartam a fejem.*
- Oh de kedves ez Woohyuntól.
- Igen.
- Talán YiYi hozta ide, nem?
- Megeshet. Nem tudom. Kiderül. *mosolyogtam.* - De add vissza Oppa! *kaptam ki a kezéből és magamhoz szorítottam.*
- Jól van, nem akartam elvenni, nyugi. *mosolygott.*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése