- Milyen kísérleti alany? *hajoltam bele YiYi arcába.*
- Azt honnan tudjam? De menj innen! Téged minden nap látlak! *kuncogott.*
- Na kösz. *ültem le.*
- Tudod, hogy értettem.
- Persze. Én nem nyugszom!
- YuYu ne csinálj bolondságot!
- Nem fogok! Egy perc! *mosolyogtam és elmentem Jonghyun után.*
- Oh szia! *mosolygott rám.*
- Szia Oppa!
- Miért jöttél?
- Hm. . .minek kellett megnézned az arcom? *de nem szólt semmit csak vigyorgott.* - Oppa! Szeretném tudni! *türelmetlenkedtem.*
- Ne légy kíváncsi, hamar megöregszel! *szólt közbe Onew.*
- De. . valaki mondja meg! *néztem körbe.*
- Klónoztat téged. *kuncogott Taemin.*
- Ne hülyülj már! *rázta a fejét Jonghyun.* - Semmi különös. Nyugi!
- Ha semmi különös akkor nem értem miért nem lehet elmondani. .
- Gyere YuYu! *húzott el YiYi.*
- De YiYi! . . .
- Az ő dolga.
- De rám is tartozik mert benne vagyok!
- YuYu! Foglalkozz a dolgoddal! Nem engedheted, hogy megzavarjon! Neked mi a legfontosabb?
- Az ének és a tánc. Meg a rajongók!
- Na! Semmiképpen sem Jonghyun! Ne foglalkozz vele!
- Furcsa egy ember. .
- YuYu!
- Rendbeeen! És ma mit csinálunk?
- Meg kell várnunk a főnököt.
- Értem. *ültem le.*
- Olvass addig valamit!
- Inkább kihagyom! *ráztam a fejem és zenét hallgattam.*
Közben megérkezett a főnök.
- Jó napot! *hajoltunk meg.*
- Jó napot a hölgyeknek! *mosolygott.* - Remek formát nyújtottak tegnap és az interjút is remekül fogadták és oldották meg. Minden dicséret a maguké!
- Köszönjük. *mondtuk.*
- Nem várok maguktól ezentúl ennél kevesebbet!
- Rendben!
- Mindig a maxot fogjuk kihozni magunkból! *mondtam.*
- Remélem is! *mosolygott.* - Ma tarthatnak egy szabad napot ha gondolják.
- Komolyan? *csillant fel a szemem.*
- Persze! Érezzék jól magukat!
- Köszönjük! *hajoltunk meg majd elment a főnök.*
- Ez nagyszerű! Hova megyünk? *kérdezgettem YiYi-t.*
- Te nem akarsz pihenni?
- Nem tudom. . most egész nap aludni akarsz? Nézd milyen szép süt a nap!
- De YuYu. . nem úgy vagyunk mint régen. Rajongók bárhol lehetnek!
- És? Én szívesen dumálok a rajongóimmal!
- Sose! *jöttek megint a SHINee fiúk.*
- Miért? *fordultam feléjük.*
- Mert sose lehet tudni melyik milyen. Szeresd őket. . távolról! Sose engedj egy rajongót közel magadhoz! Ez alapszabály! *borzolt a hajamba Jonghyun.*
- Hm. *igazítottam meg a hajam.*
- Kaptatok szabadnapot? *kérdezte Key.*
- Igen! *válaszolt YiYi.*
- Remek! *mosolygott Onew.*
- Igen! Én pihenni akarok, de YuYu valahova elakar menni. *mondta YiYi.*
- Szép nap van! Használjuk ki! *mondta Key.*
- Hm? *nem értettem.*
- Nekünk sincs épp dolgunk. *mondta Jonghyun.*
- Velünk akartok tartani? *kérdeztem.*
- Persze! *bólintottak.*
- Hova menjünk? *kérdezte Taemin.*
- Nem tudom. *rántottam meg a vállam.*
- YiYi? *nézett rá Key.*
- Nem tudom, tőlem ne kérdezzétek! *tette fel a kezét mintha fegyvert tartottak volna rá.*
- Ahj . . akkor nekünk kell kitalálni valamit! *gondolkoztak.*
- Szeretitek a fagyit? *kérdezte Minho.*
- Igen! *válaszoltunk.*
- Akkor tudom hova kell menni!
- Ohh. . oda én is szívesen megyek! *csillant fel Jonghyun szeme.* - Menjünk! *indultak el, de mi nem.* -Gyertek már! *fogta meg a kezem.*
- Hova? Nem is beszéltük meg! *húztam ki a kezem a kezéből.*
- Fagyizóba! Egy jó hely! Tetszeni fog nektek is!
- Igen! Na gyertek! *szólt Key is és oda ment YiYihez majd próbálta magával húzni.*
- Na jó, megyünk. *adtuk meg magunkat és mentünk.*
- De nem kell segíteni! Tudok egyedül is menni! *mondta YiYi.*
- Rendben! *bólintott Key.*
Elindultunk amerre a fiúk vezettek. Még, hogy a SHINee elfoglalt. . na jó vicc. Mindegy. Engem még mindig érdekelt Jonghyun furcsa megjelenése és az amit az arcommal csinált. Először azt hittem lecsókol. . teljesen ledöbbentett. Na mindegy, YiYinek igaza van. . nem kell vele foglalkoznom. De így, hogy? Mindig itt van. De most. . hova tűnt? Eltűnt. .
- Hol van Jonghyun Oppa? *kérdeztem.*
- Hátul. . *mondta Onew. Hátrafordultam és ott koslatott utánam.*
- Oh. .
- Csak nem megijedtél, hogy elveszett? *kuncogott kicsit Onew. Nem volt szép tőle.*
- Nem. . *ráztam a fejem és valamiért megálltam amíg el nem ért Jonghyun.* - Miért mész hátul Oppa? *kérdeztem és ő is megállt.*
- Szeretek hátul menni. *mosolygott.*
- Értem. De ne menj hátul!
- Mert?
- Mert?
- Rossz gondolataim lesznek és azt hiszem, hogy engem néznek!
- Miért talán nem? *vigyorgott kicsit perverzen és tovább ment.*
- Hé! Oppa! Te is engem néztél? *mentem utána.*
- Csak hátul sétáltam! *vonta meg a vállát.*
- YiYi! *húztam kicsit magamhoz. Key betámadta őt is.*
- Mi az?
- Nem akarok velük menni!
- Mert?
- Jonghyun hátul ment. . .
- És?
- Engem nézett. .
- Jaj ugyan. .
- Komolyan!
- Mondta?
- Nem, de célzott rá!
- YuYu! Férfiak!
- De akkor se nézzen! Nem vagyok kirakat!
- És mégis merre akarsz menni?
- Te akartál aludni! Menjünk haza!
- Lányok! *jött oda Jonghyun és Key. Már megint.* - Ne maradjatok le!
- Bocsánat! *hajolt meg YiYi.*
- Én inkább nem megyek. *mondtam.*
- Mert? *kérdezte Jonghyun.*
- Rosszul érzem magam!
- Oh az nem jó. Gyere! Elkísérlek egy dokihoz! Lehet napszúrásod van!
- Nem! Nem kell! . . .
- Na ebből, hogy jössz ki? *kérdezte YiYi.*
- Oppa menj előre majd megyek csak veszek valami vizet hátha jobb lesz! *mutattam egy árusra.*
- Rendben! *vágott fura fejet majd elment.*
- YuYu. . . *sóhajtott YiYi és elment Keyel.*
Vettem tényleg egy üveg vizet és utánuk mentem.
- Igen! *bólintottam.* - Messze van még a fagyizó?
- Nem! Mindjárt ott vagyunk! *mosolygott.* - Szólj ha baj van! *mosolygott rám.*
- Rendben!
- Senkivel se törődik ám ennyire. *jött oda Taemin. Közben láttam YiYi-t is traktálják hülyeséggel.*
- Taemin! *szólt rá Jonghyun.*
- Mi van?
- Nem hiszem el. . *mondtam.* - És nem is érdekel kivel milyen kedves és mennyire bánik jól vele az Oppa. Addig jóba vagyunk amíg nem teszel nekem rosszat. .
- Nem teszek sosem rosszat neked!
- Majd meglátjuk!
- Az Oppád sose tenne rosszat neked! *mondta Taemin.*
- Nem az Oppám!- Még is úgy hívod!
- Mert. . a számra áll! Téged nem tudlak Oppának hívni mert nem. . .
- Mert rám nem úgy tekintesz.
- Taemin! Hagyd már! *védett meg Jonghyun.*
- Jól van. . csak elmondtam amire gondol.
- Nem tudod mire gondolok! Senki nem tudja mire gondolok! SENKI! Érted? Még te se! Még a SHINee se tudja mire gondolok! Senki! Nem tudja senki! *ráztam a fejem mint egy bolond.* - Érjünk már oda. . .
Nem szóltak semmit se, de jobb is. Lassan odaértünk és mindenki rendelt. Leültünk és ettük a fagyinkat. Ha ennek vége én nem akarok velük maradni. Persze, udvariasság kedvéért megteszem, de hosszabb ez a nap mintha a próbaterembe lennénk.
- És mióta terveztétek, hogy ti híres énekesnők lesztek? *kérdezte Key megtörve a csendet.*
- Kiskorunk óta. *mondta YiYi.*
- Azóta ismeritek egymást?
- Igen!
- Ez szép. És cuki. *mosolygott.*
- Köszönjük. *mosolygott kicsit YiYi.*
- Nagyon szótlan vagy. *nézett rám Onew.*
- Csak nem érzi jól magát. *mondta Jonghyun.*
- Oh . .
- Tökéletesen vagyok csak épp eszek és nem szoktam evés közbe beszélni.
- Milyen harapós lettél. *mondta Minho.*
- Nem mindegy nektek? *akadtam ki.* - Csak ne szóljatok hozzám! Még te is Oppa! *néztem Jonghyunra.*
- Nyugi, majd megnyugszik. *mondta YiYi.*
- Remek. *sóhajtott Jonghyun.*
- Mi legyen a következő cél? *kérdezte Taemin.*
- Még itt se végeztünk. *motyogtam.*
- Jaj de harapsz! *mondta Taemin. De csak a szám húztam.*
- Nem tudom. . *mondta Minho.* - Talán tényleg kéne őket pihenni hagyni!
- Nem! Jobb ötletem van! *csillant fel Jonghyun szeme.*
- Mi? *jött lázba Key is.*
- Mutassuk meg nekik a SHINee házat! *mosolygott Jonghyun.*
- És az érdekelné őket? *kérdezte Onew.*
- Még itt vagyunk. . ne beszéljetek úgy mintha nem lennénk itt. *mondtam.*
- Bocsi. Szóval. . érdekelne titeket? *kérdezték.*
- Hát. . *egymásra néztünk.* - Menjünk.
- Én valaki ágyába be fogok aludni! *kijelentettem már most.*
Most nem gyalogoltunk hanem taxit hívtak a srácok és elmentünk a híres "SHINee házba". Mikor bementünk semmi extra nem volt benne. Ahogy a mi házunkba sincs. De körbe néztünk. Minden ágyba befeküdtem pofátlanul, de az utolsó volt a legpuhább és a legkényelmesebb.
- Az az én. . *kezdte el Jonghyun, de Key befogta a száját. Majd valamit suttogtak, de nem érdekelt.*
- YuYu kelj fel!
- Nem akarok! *bújtam még jobban az ágyba.*
- Nem illik! *ráncigált YiYi.*
- Nyugodtan. *legyintettek a srácok.*
- De. ..
- Kérlek!
- Utállak, hogy ráveszel ilyenre! *feküdt be az ágyba.*
- Az az eny. . .*kezdte el Key, de Jonghyun befogta a száját. Megint sugdolóztak de egyikünket se érdekelte. Betakaróztam és átöleltem a kispárnát.*
De nem aludtam be, nem akartam. Nem éreztem volna magam biztonságba. De túl kényelmes volt ez az ágy, hogy kiszálljak belőle.
- Ez a főnök! *mondta Onew és felvette a telefonját.* - Igen! Megyünk! *mondta majd le is tette.* - Bocsi csajok de dolgunk van!
- Semmi baj. *szálltunk ki az ágyból.*
- Milyen dolgunk? *kérdezte Jonghyun.*
- Nekem se mondta el a főnök csak, hogy menjünk oda hozzá. MOST!
- Rendben! Örültem ennek a napnak! Még ha morci is vagy! *mosolygott és megérintette az arcom Jonghyun.*
- Én is örültem. *mosolygott Key és megfogta YiYi kezét miközben mondta.*
- Mi is. *mondtuk.*
- Mi is örültünk és bocsi. *mondták a többiek.*
- Semmi baj. *mentünk ki velük együtt majd elváltak útjaink.*
Hazamentünk és lehuppantam a kanapéra.
- Miért voltál ilyen morci? *kérdezte YiYi.*
- Agyamra mentek!
- Mondtam, hogy ne foglalkozz vele!
- Key is. . de nem törődöm vele! Sunbae ezért megtűröm és elviselem. Tiszteletben tartom.
- Én is. . de ő miért nem tart engem tiszteletbe? Jonghyun pofátlan! *vágtam kicsit durcis képet.*
- Na ez meg az én twitteremre meg fel! *kuncogott YiYi és lefényképezett.* Amúgy csak kedves akar lenni.
- Hééé! Gonosz vagy! De ez már túl sok!
- Figyi! Sikeres akarsz lenni?
- Persze!
- Akkor használd ki!
- Mi?
- Jól hallottad!
- De. . .
- Nem úgy. *kuncogott.*
- Hanem?
- Használd ki, hogy kedveskedik és itt a közeledbe! Kérj tőle tanácsot az neki egy akkora ego növelést fog jelenteni neked meg jó tanácsot fog adni. Így mi jobbak leszünk nekik meg meglesz a kellően nagy egojuk!
- Imádlak! *öleltem át.*
- Na de aludjunk! *ásítottam. Tényleg elfáradtam.*
- Rendben! *mosolygott ismét és lefeküdtünk aludni.*
Hamar bealudtam nem kellett sok idő. YiYi is elaludt, előbb mint én. Nem tudom meddig aludtunk, de az tuti, hogy én Jonghyunnal álmodtam. . emlékszem. . még itt is. . itt se hagy békén. Nem hiszem el. Koncentrálnom kell a munkámra! Nem hagyom, hogy meggátoljon ebbe!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése